Itt tartunk...

Reggel jöttem haza melóból, szokás szerint találkoztam nemnormális soförrel. Utépités volt, 35-tel lehetett menni, mentem 50-nel mert nem figyeltem oda, aztán mikor észrevettem, fokozatosan (!) lelassitottam 40-re, az idegbeteg meg dudál mögöttem és látom hogy hintázik jobbra-balra hogy ugyan merre kerüljön meg. Egy pasi ült a kocsiban.

Én erre kedvesen mégjobban lelassitottam, 30-ra "az anyádnak dudálj te barom mikor 35-ös tábla van" cimszóval. Fogta magát és kikerült át a záróvonalon, mert ugye 40-nel menni 35-ös táblánál épitési területen valóban lassú....:):):) Ráadásul azért is lassitottam le 40-re mikor észrevettem hogy gyorsan megyek, mert tudom hogy reggelenként és este rendörkocsi áll a közelben.

Na mikor ez megelöz, látom, hogy a rendszámtábla "MAYER". Erre jót mosolyogtam magamban, hogy "asszed hogy te vagy a "májer"? Na majd mindjárt megmondja neked a biztosúr hogy ki a májer....." És reméltem hogy nem pont a mai napot hagyták ki a rendörök. A következö emelkedö után látom már, hogy ahogy ez elhuzott, a rendör ment is utána. Le is huzta. :):):):) Feldobta a reggelemet. :):) Jót mulattam.


Kiscica ügy:
Csomoan jelentkeztek a hirdetésemre hogy szeretnék cicut elvinni, van aki még fizetne is érte. Irt egy állatmentö igazgatója is, hogy ha nem sikerül elpasszolni cicut, ök nagyon szivesen átveszik a menhelyen, aztán küldtem neki fotot rola és visszairt, hogy fuu....neki pont ilyen cica kellene, egy "diluted calico". Hát nem tudtam mi az a diluted calico, megnéztem neten, elég érdekes cicuska. De sajnos nem tudja megtartani mert az állatmenhelynek foszterkedik, igy mindig tele van a háza cicákkal. Hát 2 napja adtam fel a hirdetést és már tele van a postafiokom jelentkezökkel, én viszont már nem vagyok annyira biztos abban hogy oda akarom adni bárkinek is.
Összeengedtem Bastettel és Ramsessel, Bastet játszik vele és anyáskodik fölötte, oda-odacsap neki, vagy morog rá ha idegesiti, Ramses fuj rá néha, de ö eléggé fél, általában menekül elöle....attól a kis maroknyi macskától.....:):) erre nem számitottam, azt hittem megeszik rágás nélkül......
Meglátjuk hogy lesz, remélem összebarátkoznak és akkor megtartjuk. Pár honap mulva már ha minden jól megy ugyis házunk lesz.....ott elférnek. Még kutyut is hozunk majd menhelyröl.

Itt van Luxor cica lihegés közben....nagy meló ám két nagy macskát kergetni egész délután...

Munka:
Volt egy vicces beszólása a betegemnek a minap. Épp tisztába tettük, feneke az "égnek állt", ott álltunk körülötte hatan, mert épp müszakváltás volt, én álltam a fejénél, mire mondja nekem az öreg:

"Mindenki az én seggemet nézi....be fogom vezetni azt a törvényt, hogy én is nézhetem mindenki seggét.....ez igy fer. Niki, neked jó segged van!"

Mondanom sem kell, mindenki nevetett rajta. Hihetetlen, hogy nyaktól lefele béna 6 éve, és ilyen jókedélyü. Ez azért eléggé tiszteletre méltó...más (én is :):):) ) meg nyavajog mert "zsibbad a kisujja".....

UFO:
Azóta mégjobban figyelem az eget, a felhöket, és kissé megváltozott a véleményem arról, amit multkor láttam (lejjebb foto) mostmár el tudom képzelni, hogy esetleg semmi különleges nem volt benne, hanem egyszerüen egy darab felhöt megvilágitott a Nap, és pont olyan alakja volt abban a pillanatban amikor lekaptam... nagyon érdekes tud ám lenni egy felhödarab amikor egy bizonyos szögböl rásüt a Nap, föleg napfelkeltekor a keleti égbolton a horizont felett. (bár én délután láttam)

Suli:
Holnap kezdödik. Eddig nem izgultam, most ahogy irom kezdek egy picit, de nem nagyon....:):) Most kiderül mennyire vagyok talpraesett vagy mulya.... valahogy ugy érzem, hogy ha ezt elbukom, totál elmegy az életkedvem az összes önbizalmammal együtt.
Pedig ha belegondolok föiskoláról van szó egy olyan nyelven, ami 2 évvel ezelött idegen volt a számomra és nem jártam nyelviskolába hogy rendesen megtanulhattam volna. (kivéve azt a félig elvégzett heti 1 alkalmas tanfolyam-szerü valami otthon ami nem sokat ért) Mégis ugy látom a dolgot, hogy ez alap hogy megcsináljam. Ha ez sem megy, akkor eléggé butácska vagyok....finoman kifejezve. Csak a matekon lennék már túl.....


Család:
Facebookra tettem fel képeket, eddig nem nagyon foglalkoztam vele. Feltettem a tesoimat. Anya és Csilla barátnöm pont mához 1 honapra jön, 3 hétig lesznek itt, nagyon várom öket! Már megvannak a jegyek.
Anya viszont nem csak most jön ki, de jövö ilyenkor már megigényeljük az állampolgárságot nekem, és aztán amint lehetséges már hozzuk is ki öt családegyesitéssel, itt fog élni velünk. Az öcsém is, de neki kicsit bonyolultabb lesz elintézni sajnos....legalább elmulik az az érzésem hogy nincs kihez szoljak.

Igen, pár honapja kezdödött el bennem, hogy egyre rosszabb érzés az, hogy nem tudok magyarul beszélni senkihez. Ezekkel itt a nyelv és a különbözö gondolkodásmód miatt nem nagyon tudok (és nem is akarok) barátkozni. Ugy értem komolyan barátkozni. Aranyosak, kedvesek, közvetlenek, de ez nem elég sajnos.
Egy amerikainak ugysem tudom soha olyan árnyaltan kifejezni magam ahogyan azt magyarul tenném, és ugysem fogja soha megérteni ha a 12-es buszon való hajnal 5-ös fagyoskodásról beszélek, --egy órás minusz 10 fokban való ácsorgás után mert a jeges uton késöbb jött a busz--...amikor mentem a gyárba dolgozni és besüvitett a hideg téli szél a busz "harmonikáján" át mert a magyar államnak (Egernek) nincs pénze lyukmentes buszt venni.......
De ez persze csak egy hülye példa volt. Felhozhatnék bármi mást is. A régi meséket Mekk Elekkel és Biga Csigával, vagy a Hull a szilva cimü iskolában tanult népdalt, a "magyar illatú ünnepeket"-- ez itt egy teljesen más kultura, más szinvonallal és más törvényekkel, más elvárásokkal egymással-és önmagukkal szemben. Ezért mondom hogy soha nem fog egy más nemzetiségü ugy megérteni engem ahogyan egy magyar (föleg egy más földrészröl való, mert egy osztrák vagy egy lengyel még csak-csak....).
Ez persze nem jelenti hogy hiányzik Magyarország és a hajnali fagyoskodás a buszmegállóban :):):)...cseppet sem. Csak a magyar társalgás hiányzik, az, hogy valaki tudja azt, hogy miröl beszélek. Bár mostanában megismertünk néhány magyart akikkel barátkozunk és akiknek nagyon örülünk. Ez azért sokat segit. Mégis milyen jó lesz ha a család is itt lesz! Álom élet.....minden tökéletes. Jó házasság, jó életszinvonal és még a családom(egy része) is itt lesz velünk. Mi kellhet még? Persze egy jó szakma és 1 baby...de az is meglesz.

Na még mindig felvagyok pedig aludnom kéne már.....szundi.