Arizona Magyarul Blog


"Ha lenéznénk az űrből a földre, nem látnánk az országhatárokat. Csak egyetlen kis bolygót látnánk."
(Dalai Láma)

2012. április 29., vasárnap

nem tudom mi legyen a cim, de az itt élö barátainkrol szol...:):)

Igazából nem akarok csöpögös cimet adni, más pedig nem jut eszembe ugyhogy ennyi lett a cim...:):)

Úgy néz ki mostanában éppen az ellenkezöjét kapom annak, amit a mult évben és elötte kaptam az amerikai magyarságtól. Naés persze az otthoniaktol is.
Persze a negativumok az ujonnan jöttektöl és az otthoniaktol jöttek, ezek a pozitivumok pedig a rég itt élöktöl áradnak felénk folyamatosan. Úgy érzem megér egy cikket, még többet is, és tudom hogy sokan vannak, akiket érdekel hogy az itteni magyarság milyen kapcsolatban áll egymással. Hát leirom amit én, mi tapasztalunk.

3 éve élünk itt Phoenixben, a kezdetekben volt hogy rossz helyen probálkoztunk barátkozni, olyanokkal akikkel nem volt közös vonásunk. Egy vagy két találkozás után kiderült, hogy nem tudunk mit kezdeni egymással, és annyiban is maradt a dolog...

A második évben találkoztunk Anettékkal, aki azóta nagyon nagyon jó barátnöm lett, ö számomra egy kész csoda. Egyrészt mert nagyon sokan egész életükben nem találnak igazán jó barátot, nekem pedig egy idegen országban egy év után adódott ö, másrészt mert meg sem érdemlek egy olyan embert barátként amilyen ö.
Rajtuk keresztül találkoztunk Nikiékkel, akikkel eddig sajnos nem sokat találkoztunk, igy még nem nagyon ismerjük öket, de már igy is, eddig is rengeteg segitséget kaptunk tölük. Segitettek a költözésben tavaly, most pedig rengeteg babacuccot kaptunk tölük. Anett férje letette a padlót Abigél szobájában és tölük is rengeteg babacuccot kaptunk.

Tavaly összel pedig találkoztunk Ilonáékkal, velük is nagyon jóban lettünk és remélhetöleg ez csak még szorosabb kapcsolattá válik idövel. Éppen most emlitették ök is, hogy adnak babaruhákat nekünk. :)

Ilona és Niki is babát várnak, mindhárom baba szinte egyszerre várható majd. Nekik már második, és Anettnak is van egy kisfia, igy ök hárman millio jótanáccsal elláttak engem, a kezdö mammy-t :):)
Nagyon hasznos tanácsokat kaptam.

Ezek után fogalmazódott meg bennem az érzés, hogy ilyen messze a szülöhazánktól, a szeretteinktöl, ahol nincs anya, apa, nagymami, testvér, unokahug, nagynéni és egyebek akikhez fordulhatunk bármi apró gonddal, akikkel megoszthatjuk a mindennapok örömeit, akikre rácsöröghetünk hogy menjünk ki egy fagyira vagy egy vacsira, akit megkérhetünk hogy vigyázzon 2 orahosszára a kisfiunkra, kislányunkra ha állásinterjunk van, itt csakis ök vannak, a barátok. Velünk osztunk meg mindent amit a családdal osztanánk, velük ülünk össze karácsonyi vacsorára, pulykára hálaadáskor. Persze ma már ott van az internet, ahol egyböl mindent közölhetünk az otthoniakkal, fotokat, videokat küldhetünk nekik, de az nem ugyanaz, mert nem vagyunk együtt velük. Itt a barátok a család.

Azok közül akikkel barátkozunk mi vagyunk majdnem a legujabbak itt Phoenixben, igy nekik már azért jobban kialakult az életük. Mi csak most kezdtük el épiteni a jövönket, most vettünk házikot, most jön az elsö babánk, igy aztán nem nagyon van semmi, amiben mi segithetnénk nekik. Eddig még szinte csak mi kaptunk minden segitséget. Rengeteget.

Nem csak tölük, de még kolleganötöl is kaptunk kisruhákat, ráadásul olyantol, akire legutoljára sem gondoltam volna. Kaptunk babaruhákat Atlantábol Pisti régi barátjától söt még Ausztriábol olyantol is, akit én nem ismerek, Pisti pedig 20 évvel ezelött látta utoljára és még a kapcsolatot sem tartották, csak most néhány honapja én beszélek vele facebookon. Nem gondoltam volna hogy igy lesz, azt pedig pláne nem, hogy szinte idegen emberektöl ennyi segitséget kapunk.

A szomszéd hölgy, akinek 8 honapos most a kislánya, felajánlotta hogy bármikor vigyáz Abigélre, söt még ö is hozott ajándékot. Hozzáteszem, hogy ezzel a hölggyel kétszer beszéltünk amiota itt élünk. (ö amerikai)

Megismerkedtünk nemrég Anikoval is, aki ugyan elég messze lakik tölünk, de itt a Phoenix areaban. Reméljük hogy vele és férjével is majd gyakrabban tudunk találkozni ha megszületett Abigél.

Hát nem hihetetlen hogy mennyi jóindulat és szeretet van némelyik emberben, másokban pedig ugyanannyi irigység, rosszindulat és gonoszság....??

Ök teljesen megváltoztatnak mindent bennünk, az egész életünket. Van akihez szólhatunk, van akivel kölcsönösen számithatunk egymásra, van akit szerethetünk és családként fogadhatunk ilyen távol is. Rengeteget segit abban, hogy otthon érezzük magunkat egy idegen országban idegen kulturában.

Összegzésképp annyit, hogy itt, nekünk, a barátok a család.

Itt van néhány foto Abigél elkészült babaszobájáról, benne az ajándékba kapott padlóval, játékkal és ruhácskákkal:







2012. április 27., péntek

Skorpió vs a kisbabám

Nagyon nagyon felháborodtam azon, ami tegnap történt a munkahelyemen.
Már egy éve mondjuk a ház tulajdonosának ahol dolgozunk, hogy a ház tele van skorpioval, de azon kivül hogy "tényleg? nahát..." semmit nem reagál.
Én eléggé féltem már eddig is, mert megkérdeztem az orvosomat és közölte hogy ha engem megcsip egy, az megölheti a kisbabámat.
Tegnap visszont kiborult a bili.
Megtudtam, hogy az egyik kolleganömet munkában megcsipte egy skorpio. Akkora fájdalmai voltak, hogy haza is ment. Ráadásul ez volt az elsö alkalom hogy megcsipték öt, igy nem tudhatta milyen hatással lesz rá, jöhetett volna légzési probléma vagy bármi, ennek ellenére senki nem vitte haza, egyedül ült be az autóba és ment haza, az után, hogy a registered nurse (otthoni fönövér szerü) aki sürgösségin dolgozott, nem tudta mit kell ilyenkor csinálni.....ez is csak a céget minösiti, hogy ilyet felvettek...

Amikor megtudtam ezt a csipés dolgot, egyböl rámjött a sirógörcs, hisz 2 ora mulva mennem kellett dolgozni. Nem tudtam mit tegyek. Ha megyek, azzal minden percben veszélyben lehet a baba élete, és ez most igy hogy a kollegát megcsipték, mégjobban belémhasitott... ha nem megyek a fönököm kiakad, ez mellett elesek egy rakás pénztöl is, mert ugye ha csütörtökön nem mentem mert félek a skorpiotol, akkor ne menjek amig ki nem irtják öket...az pedig már egy éve várat magára.

Elkeseredésemben sirva felhivtam a fönökömet, a normálisabbat. Nagyon meglepödtem, a reakcio ez volt:
"nem hiszem hogy a lányt munkában csipte meg a skorpio.....(de igen, ott csipte meg....)"
"az esély arra hogy megcsip a skorpio annyi mint hogy meghalsz egy autobalesetben" pffff....kiváncsi lennék rá, hogy a saját feleségét is igy engedné-e el terhesen egy skorpioval teli házba dolgozni és akkor is igy látná-e az esélyeket....
"nem tudok mást keresni helyetted most, menj dolgozni, nem fog megcsipni a skorpio"
....mi????????nem fog megcsipni????megbeszélte a skorpiokkal??? és mi van ha mégis? akkor hupszika nem baj csak egy bébi élete volt a tét???????????????

Nagyon nagyon kiakadtam. Az egyetlen ok amiért ugy döntöttem bemegyek dolgozni, az a pénz volt. Csakhogy a pénz nem ér annyit hogy a babám életét kockáztassam.

Most felhivtam a munkavédelmiseket, megkérdeztem mit tehetek. Egyetértettek velem abban, hogy ez sulyos probléma, és rajtam mulik bemegyek e dolgozni, ha nem megyek, semmit nem tehetnek ellenem, mert a munkáltatok legelsö munkavédelmi törvényét alapból megszegték, nem biztositottak számomra veszélytelen munkakörülményeket.
Azzal viszont nem tudnak mit tenni, hogy ha itthon maradok, nincs pénz. Ugyanis még egy nyomorult szabadnapot sem fizet ez a xar cég.
Ki kell töltsek egy complaint-t (panaszlevél vagy nem tudom mi ez magyarul) online, a munkavédelem oldalán, és ök azonnal felhivják a munkáltatomat, innentöl kezdve 5 napjuk van arra, hogy rendezzék a helyzetet, kiirtsák a skorpiókat a házból. Csak az a kérdés, hogy hogyan fogják ök bizonyitani hogy megtörtént a skorpioirtás....

Természetesen a panaszt leadhatom anonimusz is, de egyértelmü lesz hogy én voltam....szoval mindegy. Ha ez miatt bármilyen gondom lesz velük, megintcsak a munkavédelmet kell hivjam, és ök helyreteszik a munkáltatómat. Nem vehetik el az óráimat, nem tehetnek másik müszakba, semmit nem változtathatnak a hátrányomra.

Hihetetlen hogy idáig fajult az egész, hogy én feljelentem a munkahelyemet. Soha nem tettem ilyet de ha valaki ilyen módon lexarja hogy a babám élete veszélyben van, akkor én szintén magasból xarok arra, hogy neki skorpiót kell irtania vagy ügye lesz a munkavédelemmel.

Ez nem várhat egy napot sem.

Közben már beszéltem a másik fönökömmel. Reakcio: "Honnan tudod hogy skorpio csipte meg"---pf....akkora fájdalmat vajon mi okozhat???ezen kivül egy csomot láttunk már ott...
"Arizonában vagyunk, mindenhol van skorpio...."
Persze...de azt azért jo ha tudjátok, hogy rengeteg emberrel beszéltem már akik rég itt élnek de még egyet sem láttak...akkor csak nem mindenhol vannak. És ha ugy is lenne, ezt nem lehet ennyivel letudni.

Végül felhivta a beteg feleségét, aki állitolag rosszul érzi magát az miatt ami történt és most 100 évesen fujkálja a dobozait a garázsban hogy majd azzal kiirtja a skorpiokat...pf. Mondtam a fönöknek hogy ö is tudja hogy az semmit nem ér, a ház olyan mint egy dzsungel. professzionális irtók kellenek oda. Hát, azt nem kapom meg....a legnagyobb gondja hogy kit tegyen be a helyemre ha én nem dolgozom amig nem irtják ki öket. Jol van...akkor lépünk tovább.

Bepanaszoltam öket a munkavédelemnél irásban. Leszarom kit tesz a helyemre, nekem se vicces hogy egy csomo pénztöl elesek ez miatt, és az sem hogy összeveszek a fönökeimmel, de Abigél életével nem fogok játszani.

Most várom hogy a munkavédelem reagáljon.

2012. április 24., kedd

Abigail baba nagyon siet :)

Most jöttem az orvostól. A kislányunk fejjel lefele fordult, nagyobb mint lennie kellene a 34 héthez képest, és a doki szerint valószinüleg egy honappal elöbb meglep majd minket. Ez jó, mert akkor már csak 2-3 hetem van hátra. :)
Már nagyon erös harc folyik közöttünk hogy kié legyen a tüdöm, ugyhogy jobb lesz ha Abigail baba elhagyja a harcmezöt mielött legyöz :):):):)

Én pedig megyek és befejezem a korházi táskák pakolását, azt hiszem itt az ideje.... :)
Ha eltünök tudjátok hová lettem. :):) Szülök, vagy vagdosnak :):):) Nem bánom csak túl legyek rajta végre....
Remélem nem a munkahelyemen jön rám a szülés....

2012. április 23., hétfő

Negativumok az itteniekröl

Azért irok erröl, mert a legtöbbször dicsértem az amerikaiakat, hogy milyen kedvesek és segitökészek és többször szóltak már, hogy ha rossz tapasztalatom van azért azt is osszam meg. Hát tessék, most van.

Remélem ezt még nem irtam le.
Vagy 2 hete vásárolni voltam egyedül, de csak 1-2 dolog kellett, tehát állok a kasszánál azzal a kevés cuccommal, várok a soromra. Már elég régen ott álltam, mert az elöl a kasszánál álló idös pár vacakolt egy fagyasztott csirke árával, a kasszás pedig oda-vissza rohangált a csirkével már vagy egy fél órája. Minden sarkon áll 6 elado, nem tudom miért nem más intézi az ilyen gondokat hogy közben haladhasson a sor, dehát ahhoz már gondolkozni kéne....
Csoda ha addig nem fött meg a kezében a csirke, de a néni és bácsi mindig talált valamit ami miatt megint ment a hölgy egy kört.....
Én közben már a kocsira támaszkodva, toporogva mert majdbepisiltem, várok, a lábam triplájára dagadva, fájt, és már az ájulás kerülgetett mert nem tudtam leülni, a hasam feszül mint az állat. Nem baj, várok....

Egyszercsak megszólal a mögöttem álló nem is tudom talán ötvenes-hatvanas(nem emlékszem pontosan)...hölgy, hogy engedjem elöre, mert neki dolga lenne és nem is bir már itt állni. A kocsija tele persze....már amugy is a robbanás küszöbén voltam, hát ez böven elég volt....
Úgy felháborodtam, hogy megkérdeztem töle nem látja e a hasamat, ami akkora hogy csoda hogy nem verte még ki a szemét, és hogy hova siet annyira, a golfclubba vagy a temetöbe. Ö nyugdijas, ráér nem?? Mondtam neki hogy 8 honapos terhes vagyok, az ájulás szélén (tényleg rosszul voltam már), és nem hiszem el hogy nem vette észre hogy már nem tudom melyik lábujjamra támaszkodjak hogy állva maradjak, de nem nyigok, hanem kivárom a soromat, pedig én is hisztizhetnék, mert jelenleg ugy érzem itt szülök meg a helyszinen egy rohadt fagyasztott csirke miatt, ami eléggé frusztráló. Ö meg jobb ha meg se szólalt volna, várja ki a sorát és közben gondolkozzon el rajta mit mondott nekem...csak tátogott kiguvadt szemekkel...

Igen, bunkó és tiszteletlen voltam egy idösebb koru hölggyel. És Nem, a mai napig sem vonnám vissza amiket mondtam neki, mert ha valaki elvárja hogy tiszteljék, az tisztelje a másikat mielött elvárásokat állit fel. Leszarom hány éves.

A hölgy mögött álló fiatal pár pedig bologat és helyesel. Láttam hogy nekik is felakadt a szemük ahogy a nö rámszólt hogy engedjem elöre.

Csak én látom hogy igazságtalan helyzet volt felém nézve? Vagy csak tulságosan sajnálom magam???Nem tudom, csak azt tudom hogy már nagyon rosszul voltam, és erre beszól nekem ez az asszony. Soha egyszer sem kértem meg senkit hogy engedjen elöre mert én terhes vagyok, vagy bármilyen engedményeket tegyenek nekem ez miatt. És nagyon érdekes dolognak tartom, hogy mióta babát várok, még csak negativumokat kaptam idösektöl, és kizárolag fiatalok voltak akik felajánlották hogy elöreengednek (soha nem fogadtam el, megköszöntem és mondtam nekik hogy jol vagyok, nyugodtan menjen csak elöre). Még kamasz srácok is!!!!!!!!!!! Az asszony meg ilyet beszól??? És a fiatalok tiszteletlenek ugye?

Az öregekkel egyébként is csak a bajom van miota itt élünk. A boltokban megáll keresztben a kocsijával, lesi a teákat fél oráig, ugy, hogy ha még a kocsijátol el is férnék, töle nem lehet, és ha szólok neki vágja a pofákat. Ha arrébbnyomom a kocsiját attól meg egyenesen fel van háborodva.

A parkoloban nem lehet tölük se leparkolni, se haladni, az utcán meg....NAHHH....sik vak, sik süket, ki se lát a szélvédön, csak nyujtogatja a nyakát elöre, és közben kivág elém ugy, hogy oda se néz, ha rádudálok ö mutogat meg pofázik, a piroson átmegy megállás nélkül (kanyarodva jobbra lehet, de meg kell állni elöbb) de a zöld lámpánál 8-cal megy, nehogy a mögöttejövö is átérjen még....indexel de nem kanyarodik vagy épp forditva....
Az autópályán 20-szal megy, persze akkor elözik öket, és ebböl van a sok baleset...
103 évesen, mumifikálódott fejjel, vakon, süketen minek van még kormány a kezében könyörgöm????? Ki az aki ezt a törvényt behozta??? És föleg nem értem ezt itt, Sun Cityben, ahol buszok járnak kifejezetten az idösek ide-oda szállitgatására. Másik kedvencem még amikor golfkocsikkal járkálnak át ide Surpriseba shoppingolni és 7-tel közlekedik az uttesten...hogyan engedhetik ezt???

---------------------------------------------------------------------------------------------------------
Másik történet épp most történt, 2 napja és nem idösekröl szól. Anett barátnömnél voltunk, a medence szélén-sarkán ültem egészen a medence legszélsö kis sarkában, mert a vizben labdáztak 30as pasik és csajok, és féltettem a hasamat - vagyis a babát, nehogy a labda elkapja. A medencében egyébként sok kicsi gyerek is volt, a környékünkön, köztük Anett kisfia is. Ezek a srácok meg nem ám strandlabdával, hanem kemény rögbilabdával, RÉSZEGEN dobálóztak a medencében, de úgy, hogy a medence 95 %-át elfoglalták. Páran a medence szélén ülve dobták a labdát, arról a pontrol, ami hozzám a legeslegtávolabb volt, és minden harmadik dobás során a labda a közvetlen közelemben csapódott a vizbe, olyan erövel, hogy ha az a 2-6 éves kicsi gyereket fejbekapja, a gyerek beveri a fejét a betonba és szétmegy a feje mint egy dinnye. Akkor vajon mi történik ha a hasamban lévö kicsit kapja el....bele sem merek gondolni.

Egy ideig türtem, de aztán az egyik dobáskor a labda a hasamtól kb 30 cm-re csapódott a vizbe. Na akkor annyira megijedtem, hogy felpattantam, a labdát kivágtam a partra valahova ahova épp sikerült, persze ellenkezö irányba, nem feléjük...és megkérdeztem hogy nem látja hogy a medence tele van kisgyerekkel, én terhes vagyok és a hasam mellé dobálja a labdát ami egy kemény labda??? Nem ezzel kéne dobálozni itt. Dobáljon strandlabdát, az senkit nem nyir ki. És mi történt?????? LÓFASZ. Bocsánat, de igy volt. Egyszerüen dobálták a labdát tovább....persze ez után probálták nem felém dobni, dehát....

Aztán jóval késöbb odajött egy srác bocsánatot kérni, de persze nem az amelyik felénk dobált...azt mondja bocsánat hogy lefröcsköltek...mondom nem a fröcsköléssel van a baj, ...ha nem akarok vizes lenni nem ülök a medence szélére ugye....hanem az a baj, hogy rögbilabdával dobáloznak részegen és az, amilyen erövel azt dobták és nem vették figyelembe hogy kisgyerekek és terhesek (ketten voltunk terhesek) vannak jelen. Ráadásul valoszinüleg nem is ott laktak ezek, csak látogatóban voltak ott....
Ki bánja ha vizes lesz a medence szélén? Azt se bánom ha elkap a labda, de ne rögbilabda legyen már hanem olyan amivel vizben kell játszani....gumilabda nem???
-------------------------------------------------------------------------------------------------------

Hát most ennyi jutott az eszembe, de aproságok mindig vannak, föleg idösekkel kapcsolatban ami felháborit. Vannak itt is parasztok ....de azért az összkép lényegesen jobb mint M.o.-n.
Mosolyognak, kedvesen köszönnek, stb. És még ha ez felületes is, kit érdekel? Ugysem fogok egyikkel sem összeköltözni :D:D:D. A lényeg hogy az embernek jó kedve lesz töle, ha nem azt látja hogy mindenki a béka segge alá van keseredve, huzogatja a száját, irigy mindenkire, meg végigmér hogy honnan van neked pénzed Nike cipöre meg ilyen ruhára....meg mi a faxon mosolyogsz mert neked épp jókedved van de neki nincs.

Arról beszélgettünk hogy otthon rosszindulatból, idegbetegségböl csinálják a hülyeségeket akár a soförök, akár gyalogosok, sejthetöen az ország rossz szinvonala miatti kétségbeesés következményeként, itt viszont ugy látom hogy mindez inkább butaságból ered. Nem akarnak ök rosszat, de egyszerüen nincs agyuk arra, hogy elkerülje a balesetet vagy azt, hogy problémát okozzon. Nem figyelnek oda, nem érdekli öket, stb. Szerintem túlságosan elkényelmesedve élnek születésüktöl fogva, és soha nem voltak igazán arra ösztönözve hogy normálisan gondolkozzanak, hogy használják az agyukat egy probléma megoldására. Mindig megoldotta a gondjukat egy szakember, vagy más.

A magyar ha eltörik valamije, megragasztja. Az amerikai eldobja és vesz másikat. 
A magyar ha valamihez nem ért utánajár, megtanulja, összebarkácsolja stb...az amerikai felhivja a szerelöt vagy szakembert és fizet érte. 
A magyar ha valamire nincs pénze lemond rola, megdolgozik érte, kiharcolja. Az amerikai elöveszi a hitelkártyáját, addig, amig be nem fagyasztják, aztán sopánkodik hogy Amerika szar.
A magyar ha házat vesz, és van 5millio ft-ja, vesz egy házat kevesebbért, és a többiböl berendezi. Az amerikai ha van 100.000dollárja vesz egy házat 300.000-ért a többit hitelre, majd probálja fizetni, nem tudja, elveszik töle....ugyanez az autókkal....Amerika megint szar....

Persze, mert itt megtehetik mindezt az emberek. Itt odaadják az uj kocsit, házat stb....csak aztán el is veszik röviduton ha nem fizeted. Magyarország ebböl a szempontbol pedig a ló másik oldalára esés, mert ott meg ugye a fiatalnak szinte esélye sincs rá, hogy házat kapjon. Össze kéne gyurni ezt a két országot hogy legyen belöle egy normális. :) :) :)

A mi helyzetünk a legjobb: Magyar ésszel élni Amerikában. Mert ki tudjuk használni és meg tudjuk becsülni az itteni lehetöségeket, ellentétben az itteniekkel. :)

Jaaaj még ezt le kell irjam mert ez már tényleg a sirásig idegesit: Körforgalomba megyek be, erre ö áll meg a körforgalom közepén, mindenkit feltartva, és néz rám hogy miért nem megyek már be elé... :D:D:D Ennyire nem vágják a kreszt sem.....

2012. április 19., csütörtök

Gyertya Tomiért

Csak egy kis megemlékezés....mert ha semmi köze is a bloghoz, eléggé feldúlt a dolog.


Mult vasárnap autóbalesetben meghalt egy régi kedves ismerösöm, Tomi. Sajnos már évek óta nem láttam. Nagyon nagyon sajnálom ami történt vele és mélyen együttérzek a családjával. 31 évesen elmenni és 30 évesen elvesziteni egy férjet, 13 évesen egy apát, borzasztó dolog lehet. 


Itt is nagyon sok eröt és kitartást kivánok a továbblépéshez a kedvesének Timinek, és kislányának Dórinak! 



"A sivatagi szél már régen befedte lábunk nyomát a homokban. De én létem minden pillanatában emlékezni fogok mindenre, ami velünk történt.... Köszönöm, hogy az utamba kerültél."

2012. április 11., szerda

Happy pregnancy :D:D

A KÖLTÉSZET NAPJA VAN MA  és a kedvenc költöm szülinapja, József Attiláé. :)


Még mindig hányok. A doki 6 hetet jósol nekem még a terhességböl, holott 8 lenne még :D 2 hét minusz. Ez jó mert már eléggé utálom 120 évesnek érzödö testben élni napjaimat. Garantálom hogy ennyi féle bajuk még az öregeknek sincs :):):):) Alapból nem vagyok nyavajgós fajta, de ez már sok :D:D

Tegnap találtam egy blogot, a hölgyike irt a terhességéröl, szidja a weblapokat amik arról irnak milyen szép a terhesség. :):):):)
Teljesen egyetértek vele. A negativ dolgok miért nincsenek elterjedve vajon?? Mert van belölük böségesen.. Hol vannak a boldogan pihengetös, pocaksimogatós boldogságos honapok?? Mert ezidáig még nem túlzok, egyetlen egy szép terhességes élvezetes napom sem volt a 32 hét alatt alatt. Csak a kinlódás, a budi fölött öklendezés (+ahol épp elkap) meg a sántitás.

Persze van akinek semmi baja végig. Hát, én a szerencsétlenebbek közé tartozom. Plusz boldogság, hogy a 9 honap nem is 9 hanem 10....ezt is elfelejtik leirni általában....hisz 40 hét az nem 9 hanem 10 honap. (persze ismerem az okát annak hogy miért igy van számolva, és tulképp általában az elsö honapban észre sem veszik a terhességet a nök, bár tudom sok kivétel van azért)

Hát ime az én "boldog terhességem..."
Ödémás az egész testem, még az orrom is....nem viccelek...
hányok, ha nem hányok öklendezek, ha nem öklendezek készülök az öklendezésre mert hányingerem van...
enni nem tudok szinte semmit
gyilkol a gyomorsav
inni is csak tejet és vizet ( a tej valoszinü a gyomorsav miatt jo)
fáj a hasam
fáááj a térdem de örületesen, igy aztán felállni kész kin....
fáj a kezem, dagadt és olyan zsibbadt hogy sokszor egy bögrét nem tudok vele megtartani...
a lábamra gyakran alig tudok ráállni ugy fáj, persze szintén dagadt is....
5 méter séta után lihegek, sántitok és levegö után kapkodok (kismama oldalakon azt irják sétáljak sokat...hát sétáljon aki nemnormális)
állandóan fáradt vagyok, aludnék egész nap, de még éjjel sem tudok, nem még nappal, sehogy nem kényelmes, nem kapok levegöt, pisilnem kell állandóan, sokszor sirógörcsöt kapok annyira kényelmetlen mindenhogy.
amikor a hátam is elkezd fájni na az a legjobb :D:D

Arról, hogy pszichésen hogyan érint hogy a testem leginkább egy vemhes koca testéhez hasonlit és valoszinüleg soha nem is lesz a régi, hogy a tükörbe nézek és sirvafakadok, hát ezt inkább nem is részletezem, mert az még egy pszichologust is megrigatna....

Hát, kedves apukák, ezt vállalja be egy nö azért hogy közös gyermek szülessen...és akkor a szülésröl nem is irtam semmit :D na még az gyönyörü lesz.... :D:D:D
Még jó, (és csoda) hogy a terhességi hiszti és követelözés amiröl annyian beszélnek, nem ért el.....:):):)

A drágámnak mutattam hogy ugrál Abigél, teljesen elborzadt azon, hogy mozog az egész hasam. :):) Funny...:):)

Egy magyar nögyogyász szerint azért hányok, mert tudat alatt elutasitom a terhességet....nem tudom mi van a tudatom alatt, de fölötte 4 éve várjuk ezt a babát és azóta minden honapban csináltam 5-10 tesztet ami mind csalódás volt...(1 kivétellel persze..vagyis 2 de az egyik nem jól végzödött sajnos..), igy aztán elég nehezemre esik elhinni hogy igy lenne. :):):) Persze attol még lehet igaza, nem értek a tudatalatti dolgokhoz.

Mindenesetre akárhogyan is zajlik ez a 10 terhes hónap, Abigél a mindenünk, és kétségtelenül megéri a kinlódást. Még többet is. :) Szóval várjuk nagyon nagyon! :):) Hányva, sántitva, nyögve....de nagyon várjuk! :):)


2012. április 9., hétfő

Sivatagi husvét - aludjunk a kigyók között....mi baj történhet :D

Csak egy szösszenetet szeretnék megosztani veletek amit most husvétkor láttam.

Még mindig képesek meglepni ezek az amerikaiak.......
Itt ugyebár az a szokás ilyenkor, hogy a gyerekeknek csokitojásokat dugdosnak el a ház körül, az udvaron, itt-ott, és ök lelkesen keresgetik azokat.
Dolgoztam husvétkor is, és nagyon meglepödtem, amikor a betegem szomszédjában azt láttam, hogy az unokái hálózsákban, a földön éjszakáztak kint az udvaron. Az udvar nincs körbekeritve, mellette közvetlenül hatalmas golfpálya terül el, ahol minden éjjel szokás szerint prérifarkas csapatok vonyitva vonulnak el. És ahogy mondom, csapatok...nem két nem három farkas, de a hangjuk alapján 10-vagy annál több is. Nagyon sokszor halljuk öket a házból. A gyerekektöl kb 10 méterre van a golfpálya......
Már ez önmagában is teljes mértékben kizárja azt, hogy én a saját gyerekemet egy ilyen környezetben hagyjam kint aludni a földön.
Tovább vittem a gondolatmenetet, feledve a farkasokat, nézzük csak.....vannak még skorpiók, halálos mérgü pókok és végül csörgökigyók, amik mind éjjel (alkonyatkor és pirkadatkor) a legaktivabbak. Ezek közül a farkasok ha csapatokban jönnek, és a csörgökigyo percek alatt képes megölni a gyereket, de kétféle pók is halálos lehet, és kisgyermekre a skorpió is.

Hát, ezek közé a kedves állatkák közé engedik ki ezek a jóemberek a gyerekeiket aludni éjszakára. Nem értem...nem értem....vajon miért??

Nincsenek tisztában a lakhelyük állatvilágával? Mit gondolnak mi az a vonyitás éjjelente? Mentöautó? Föleg azért sem értem mert ezek a farkasok egyébként lazán közlekednek az emberek között egyesével/párosával nap közben szóval kizárt hogy nem tudnak roluk....

Vagy egyszerüen csak ugy gondolják hogy ááá....miért pont az én gyerekemet marná meg egy gyémántfarkú? (hát mert a te gyereked fekszik kint éjjel a földön a sivatagban.....)
A farkasok meg csak aranyos kutyusok...tény, hogy nagyon édesek, tényleg. És nincs is velük baj amig magányosan ballagnak...de éhesen éjjel csapatokban, alvó kisgyerekek mellett sétálva?????

Vagy csak én vagyok ennyire bexarós?

Nem értem......

2012. április 5., csütörtök

Beállitások változtatás + blogirás

Megint változtattam a beállitásokon, na most aki tudja hogy megy ez a "csak a blog tagjai irhatnak" dolog, kérem szoljon mert én nem értek hozzá....erre állitottam át ugyanis, mert még mindig tudtak névtelenül irni szépeket.... :D

Gondolom azért irnak bunkókat, mert totál öszintén leirom amit gondolok.
Sok nagyon érdekes blogot láttam már, amit külföldröl irnak magyarok, és szerintem nagyon szép dolog, hogy annyi magyar ir magyar honfitársainak más országokról és a különbségekröl és ez inkább azt mutatja hogy az hogy eljöttünk M.o.-rol, nem azt jelenti hogy kakálunk az országra, hanem csupán azt, hogy talán a szerelmünk után mentünk, magasabb szinvonalon és kevesebb gonddal szeretnénk élni az életünket, vagy csak hogy nekünk jobb ott ahol vagyunk. Biztosan senki nem azért él olyan messze az otthonátol, mert olyan jo távol a családtól vagy mert lenézi a szülöföldjét...ilyet legalábbis még nem hallottam. Az, hogy itt élünk hátrányokkal is jár, de bevállaltuk. Ha pedig valaki 'Honoluluból' blogot ir a magyaroknak, szerintem épp azt jelzi, hogy szeretné ha látnák a magyarok, hogy milyen az élet máshol.

Egy blogot vezetni idö (sokszor elég sok..., energia, munka, elkötelezettség. És sokan nagyon szép, tartalmas és érdekes blogot vezetnek azért hogy a Magyarországon élöknek adjanak egy kis kellemes, izgalmas, érdekes olvasnivalót, fotókat. Ebbe kötnek bele egyesek rosszindulatuan? :):) Vicces. Nem hiszem hogy bárki is azért vezet blogot hogy más irigykedjen rá. Az gyermeteg dolog lenne...pláne nem egy olyan aki évtizedek óta itt él.
(bár én nem annyira ide, mint inkább a weblapra koncentrálok..ez csak olyan ...ha érdekel ez van velünk blog', nagyrészt a családnak. )

Sok külföldi magyarral beszélgettem már, és 99%-nak ugyanaz a véleménye a magyar dolgokrol, ami nekem. Ha nem igy lenne, valószinüsiteném hogy én vagyok aki rosszul látja és csak nekem volt olyan rossz sorsom M.o.-n, biztos nem jol csináltam valamit. :) De 20 éves korom ota nem kerülgetem a kását, ha valami xar az xar.

...ha nem tetszik minek olvasol? :D Mert az a legjobb hogy ezek az emberek visszatérö olvasók :D:D:D Lehordanak de folyamatosan olvassák amit irok. :D Lehord, felelek, felel....vagyis olvas....Ki érti ezt? :D Ha valami nekem nem tetszik, jobb felsö sarok X és ennyi...miért irogatnék meg csekkolnám ujra és ujra hogy jött e válasz? :):):) Ez olyan szánalmas nem? :D Röhely...

Bár tudom, hogy Magyarországon sajnos nagyon sok embernek ennyi az öröme....hogy olyanokrol olvas akinek jobb máshol, aztán probál belelépni a lelkébe egy-egy piti üzenettel hogy ne legyen már olyan jo neki. :):) És ez jó érzéssel tölti el. :):) Mert sajnos semmi másban nem leli már örömét. Munka végkimerülésig -- xar fizetés--számlahalmok - tescos parizer. Ennyi az élete. Teljesen meg is értem szegényeket. Olyan jo hogy már nem zavar és csupán pszichologikus oldalrol külsö szemlélöként tudom boncolgatni ezt a témát. :)

Ja ez nagyon jó volt!! :):) Pár hete abba kötöttek bele, hogy valami szót nem jol irtam le, és azt irta hogy annyira hülye vagyok, hogy már magyarul irni sem tudok. :D:D Ez milyen már? :D Tudok magyarul egyébként, söt ugy gondolom nagyon sok magyarországi magyarnál helyesebben irok, mindig is jól ismertem a magyar helyesirás szabályait, viszont ahogy más külföldinek általában, ugy nekem sincs magyar billentyüzetem. Meglepetés!! :):) Az amerikait állitottam át magyarra, ami azt jelenti, hogy a betük nem ugy vannak kiirva a klaviaturán ahogy azok ténylegesen elhelyezkednek rajta, fejböl kell tudnom melyik betü hol van, mert ha ráirom is lekopik.....igy irok....szoval ha valamit elrontok, az ezért van általában, vagy félrenyomom, ami megintcsak nem hiszem hogy az analfabéták szokása. :):) Irhatnék az amerikai billentyüzet szerint is, de akkor meg az lenne a baj ugyebár, hogy nem veszem a fáradtságot arra, hogy magyarul irjak. :):) Számomra fontos hogy használjam az ékezeteket ahol tudom....ezért irok magyar ABC-vel. Még ha ez igy bonyolultabb is. Azt is itt garantálom, hogy a születendö kislányom is helyesebben fog magyarul irni mint sok magyar otthon....Biztosan azért, mert xarok a magyarokra és a magyar nyelvre igaz? :D

Végszóként: Ez az én blogom, az én véleményemmel. Tudom hogy más általában nem irja le a rossz tapasztalatait a magyarokrol, csak lenyeli, és esetleg egymás között osztják meg az itteniek, ahogyan nekem is mondják, fb-on irják nekem hogy igazam van, és itt-ott, de nem irnak erröl a blogjukon, mert kerülni szeretnék a konfliktusokat. Én elmondtam, mert nem érdekel azok véleménye akikröl a véleményem szól, igy kapom a sok bunkó üzenetet. . :):) Nem fogom visszatörölni a 2 évvel ezelötti negativ tapasztalataimat, mert az igazat irtam le. Ha nem tetszik ne olvasd.

A bunkó megjegyzések csupán azt bizonyitják amiket leirok. Ha tuskó vagy, bizonyitod az én igazamat. :) :) Szoval bosszantani nem tudsz. Életben is van ebböl konfliktusom, hogy ha valaki tapló velem, azt megmondom. Ez miatt még lehet hogy ki leszek rugva a munkahelyemröl is. :):):) Nagyon ritka esetben nem szólok semmit, mert talán olyan személyröl van szó, akit nagyon nagyon sokra becsülök és nem szeretném egy hülyeség miatt megbántani....persze itt is vannak határok.

Már nagyon elhuzódott ez a téma. Túl sok looser elkeseredett üzenetére reagáltam. Majd irok egy figyelmeztetést a blog tetejére hogy csak erös idegzetüeknek :D

KÖSZÖNÖM SZÉPEN A SOK JÓKIVÁNSÁGOT MEGINT!! NAGYON KEDVESEK VAGYTOK!! Már alig várom hogy megoszthassam az elsö fotót Abigélröl!!!!! :):)

Kezd már 'nemkellemes' meleg lenni, 30-on felül...a terhesség miatt kissé nehezen viselem, de még mindig jobb mintha hideg lenne, szóval semmiképp sem panaszkodnék. :) 

2012. április 3., kedd

Belémkötni való anyag :):)....

...csak már hidegen hagynak azok a hozzászólók, tehát tessék:

Továbbra is köszönjük szépen az érdeklödéseket rólunk és a kicsiröl és millió bocsánat azoknak akiknek nem feleltem még az utolsó levelükre! Pótolni fogom. Ha nem, akkor kérlek kiáltsatok rám!

7 és fél honapnál tartok, igen...még mindig hányok...nem ugy néz ki mintha el akarna mulni. :)
Csupa viz vagyok, puffadt még az orrom is. :) (nem vicc!) De még mindig jobb mintha háj lenne viz helyett. Enni alig tudok, nem is értem más kismama hova zabál annyit....hisz a gyomrom akkora lehet mint egy dió....

Junius 8ra vagyunk kiirva, de nem hiszem hogy kihuzom addig, szoval készülök a korházi csomaggal. Ezzel kapcsolatban jótanácsokat szivesen fogadok, bár már sokat olvastam rola és kaptam is pár tanácsot, amit köszönök szépen.

Abigél szobája szinte teljesen kész van, itt van néhány kép rola. Telefestettem a falat, reménykedve hogy a sok szin majd lefoglalja és sirás helyett azon gondolkodik mi az a sok vacak amit az anyja odapingált a kétbalkezével. :):):)

Az elsö kép félkész állapotú még, a kiságy ugye üres :):










A plafonra is szeretnék szines gömböket, merthát azt látja babuci legtöbbet, de ezzel a pocakkal már nem merek oda felnyujtozkodni, mert sokszor a földön is szédülök :D


Kirándultunk egyet pár napja a Bartlett tóhoz, a facebookon már láthattátok a képeket: http://www.facebook.com/media/set/?set=a.266363313448381.63817.180523145365732&type=3

A munka már elég nehézkesen megy, pedig nem megeröltetö amit csinálok és a kollegák sokat segitenek..már amelyik.
Anettnak itt is köszönöm a sok helyettem végzett munkáját! Majd visszaadom ha te leszel terhes Brandon tesójával :):):) Hehe...

Május 31-ig dolgozom elméletileg, de szerintem ugyis hamarabb jön babó....remélhetöleg nem munka közben jön rám majd a szülés....aztán 2 honapig tudok itthon lenni vele, mivel semmilyen juttatást nem ad a munkáltatóm az itthonlétre, és sajnos nem engedhetünk meg magunknak több pénzkiesést. Nem mindenhol van igy, bár eléggé általános dolog az USA-ban hogy nincs juttatás kismamáknak. Erröl kicsit irok majd a weblapon.

Hogy konkrét dolgot irjak a munkáltatóm bénaságáról:
Meg mertem kérdezi hogy adnak e bármilyen juttatást a kisbaba születéséhez. Akár anyagit, akár másfélét...a válasz valami ilyesmi volt:
"A munkaszerzödésben világosan le van irva hogy semmit nem fizetünk!!!"
Pf. Köszi....elnézést hogy meg mertem kérdezni. Visszairtam neki hogy bocs, a férjem munkáltatója elég fer módon áll ehhez a témához, ök ajánlották hogy kérdezzem meg, hátha ti is adtok valamit....ezért merészeltem feltenni a kérdést.
És akkor megkérdi meddig akarok dolgozni. Mondom május 31ig.
Válasz: jobb lenne ha május közepéig dolgoznál.
válaszom: nekem is jobb lenne, de mivel semmit nem fizettek, nekem az elég nagy összegü pénzkiesést jelentene, amit nem engedhetünk meg magunknak. Szoval május 31.(nehogy már még ö játszon az én pénzemmel ugyebár)
Válaszuk: akkor hozz egy papirt az orvostol ami bizonyitja hogy tudsz addig dolgozni....
Vittem....

Azt már nem is részletezem, hogy az ujonnan bevezetett betegröl szóló ürlapot, amit nem is jol magyaráztak el, ugy töltöttem ki elsö alkalommal, hogy lemaradt a nevem után a beosztásom (amit mindenki ismer egyébként...). Ezért 120 km-t kellett kocsikáznom az irodájukhoz, hogy beirjam a mulasztásomat.....mert a fönök kikérte magának hogy 3 betüt ráirjon a papirra nekem, vagy hogy a papirt a munkahelyemre faxolják/vigyék hogy ott irhassam be hogy CNA :):):). :D Hát nem röhely? (és nem csak velem tették ezt meg)
És akkor jön az, hogy milyen jó cég ök, meg hogy sorbaállnak ezért az állásért. Hát.....meglátjuk hányan állnak sorban amikor bejelentem hogy csipjetek ki helyettem valakit abból a hosszu sorból mert én nem megyek vissza. :D :D A kórházban jók a juttatások és jóval több a fizetés, ugyanezzel a beosztással és munkaidövel. Miért maradnék?

WEBLAP
A weblap tárhelye módosulni fog a következö 1-2 honapban, szóval ha eltünik, nem töröltem, csupán nem ugy alakult a tárhelyváltás ahogy elképzeltem, de hamarosan újra elérhetö lesz. Szeretném még Abigél érkezése elött megoldani, de a testvérem segitségére szorulok, aki persze Egerböl segit nekem, és egyeztetni az idöt hogy mindketten ráérjünk, nem mindig megy egyszerüen.

ANYUKÁK,
ha valaki leirná nekem a Braxton Hicks kontrakcio érzését, azt megköszönném. :):) A doki folyton arrol kérdez de nem érzek semmiféle feszülést, viszont sokszor egész éjjel olyan fájdalmaim vannak hogy megmozdulni sem tudok.....de távolról sem feszülés, inkább olyan mintha le akarna szakadni a hasam plusz hasitó éles fájdalom...és eddig még csak azt hallottam hogy ez valamilyen feszülös érzés kellene legyen....

Átállitottam a beállitásokon, hogy névtelenül ne lehessen irni, ha nem névtelen vagy és mégsem sikerül, kérlek szolj fb-on, mert nem nagyon értem itt a beállitások dolgokat. :)