Itt van az ösz...itt van ujra....

....szép, mint mindig énnekem.....
na ennyi elég is volt a magyar irodalom órából. Szerettem ezt a verset. Szép. És tényleg szeretem az öszt. A gyönyörü szineket, a csörgö faleveleket, a friss, öszi levegöt. Csak az a baj, hogy ebböl itt Phoenixben egyik sincs meg. Itt az ösz annyit tesz, hogy nem kapunk agyvérzést a Nap áldott sugaraitól. Kellemes 30-35 fok van, pont jó. Söt, néha még felhöt is látunk. Hát, itt ezt szeretem az öszben. Bár bö órás kocsikázással igazi öszt is láthatunk, Prescott magasságában. Megyünk is a jövö héten, de elöbb még Vasárnap Vegas napok lesznek megint.

Kedves Romesznak köszönhetöen tudom, hogy most nyitják meg az uj hidat a Colorado folyo fölött (aminek felépitését szinte végignéztük), ugyhogy az már tuti, hogy Kingmantöl tovább nem vezetek. Még székre állva is szédülök, nem még egy olyan hidon mint az. Még akkor is, ha nem lehet lelátni rola. Nekem elég a tudat, hogy mi van vagy mi nincs alattam......

Érdekes dolgok történnek velem a munkahelyemen mostanság. A vicces figura Joe, aki eddig egyszer szolitott a nevemen, és aki alig szol hozzá bárkihez is, a multkor megvédett a román növel szemben, most pedig, mivel pár napja látta milyen energia italt iszom, hozott nekem egy ujságot, amiben felsoroltak néhány egészségesebb fajtát, nehogy már azokat az egészségteleneket igyam. Micsoda figyelmesség. Söt, ma majdnem rám is mosolygott. Olvad a jég....

De ez semmi. Darleen, a betegem felesége, aki utált, és aki szintén a román növel valo konfliktusom után kezdett el kedvelni, ma odáig jutott, hogy amikor a sogora és felesége eljöttek hozzájuk vacsorázni, szolt, hogy menjek ki a konyhába vele, mert szeretne bemutatni nekik. Nahát. Ráadásul kiderült, hogy a házaspár Los Angelesböl jött, és ismernek magyarokat ott. Egy biozonyos H.Lászlót is, ugyhogy ha véletlenül olvas az illetö, akkor szólok, lett egy közös ismerösünk. :):):) Kedves emberek.

A betegem unokája pedig beszélt nekem valamit a halloweenröl, arrol hogy itt miket csinálnak olyankor, és nekem fogalmam sem volt miröl beszél, mire a kolleganöm tájékoztatta, hogy mi Magyarországon nem tartjuk a halloweent. Erre jött a 9 éves válasza kiguvadt szemekkel: "Micsoda?? Kik ezek a teremtmények?? Milyen emberek ezek??
Hát ez durva nem? Ugy szájon vágtam volna. Ugy nézett rám, mintha a Marsrol jöttem volna és legalább 6 csáp lógna ki a fülemböl.

Ja végre elkezdtem a mozgást, multkori nagy lendületem kb fél napig tartott, de most tényleg benne vagyok. Kedves sógornöm, Olgi sokat segit azzal, hogy jön velem az edzöterembe. Futok, körbejárom az egyéb gépeket, préselem a belemet, sulyzózok stb, nyuzom magam és még jol is esik. Ez után pedig ledobom magamról a sportcipöt és csobbanok a medencében, és még ott is nyujtogatom a hájkupacok alatt rejtözködö, még megmaradt izmocskákat, és uszkálok kicsit. Ezuttal nem követem el azt a hibát, amit mindig, hogy egyszerre sokat csinálok, aztán totál elmegy a kedvem az egésztöl. Elsö nap fél órát futottam, másnap csak 10 percet, nem eröltetem, és igy jó. Már most sokkal jobban vagyok, a hasfájásaim is elmultak, söt a közérzetem is jobb, bár azt hiszem ezek nem csupán a mozgás hiányátol, hanem a nyári forroságtól is voltak. Megviselt ez a nyár. Remélem a következö könnyebb lesz, bár akkor is jobb mint otthon a telek voltak.

Baby madárpókom Pistim szülinapján, oktober 5.-én végre levedlett ujra, már 1 honapja nem evett, eléggé aggodtam érte. Egyre szebb, majd teszek fel képeket rola. Most kb 6cm a lábfesztávolsága, Még mindig kicsi. Sikerült végignézni a vedlését, nagyon érdekes volt. Elejétöl végéig még egyik pókomnál sem láttam, ez volt az elsö alkalom. Fotoztam végig. Ezt is meg fogom mutatni.

Olgi november közepéig lesz itt, remélem addig sikerül eljutni az Antelope canyonba. Már rég tervezzük. Az a baj, hogy ritkán vagyunk együtt szabadnaposak Pistimmel, igy mindig elmarad. Talán jövöhéten.

Suli téma lassan, de halad. Végre válaszolt a régész hölgy, aki 2 honapig kakált az e-mailjeimre. Feleltem neki, és most megint 1 hete nem kapok választ. DE ! Töle függetlenül már leadtam a jelentkezési lapomat, meglátjuk mi lesz.

Talán uj magyar családot köszönthetünk Phoenix városában nemsokára, ha minden igaz, de nem kotyogok annyit, inkább várok és remélem hogy sikerül nekik. Neem, nem Csillárol és Zoliról van szó. :):):)

A végén Arizonát át kell nevezzék majd MagyAr (i) zonára. :):):)