Milyen itt élni?

Itt van a sogornöm, 6 hetet tölt itt. Vagyis mostmár csak kettöt. Belegondoltam, hogy milyen lenne, ha ez az egész nekünk is csak egy nyaralás lenne, ha haza kellene mennem. Áááá...nee....

Kiváncsi lennék rá, hogy más itteni magyarok hogy élték/élik ezt át. Nekem még mindig olyan, mintha nyaralnék. Pedig az életünk itt is ugyanugy iskolából, munkából, hétköznapokból áll, minden ami otthon volt. Csak másképp. Persze sokat számit, hogy ki milyen körülmények között élt Magyarországon. Minél jobban élt ott valaki, annál kevésbé tudja értékelni amit ez az ország kinál. Legalábbis én igy látom és tapasztalom.

Nekem óriási élmény például, hogy ha szabadnapunk van, nem kell azon keseregni, hogy nem tudunk hová menni kirándulni, mert nincs kocsi vagy nincs pénz, ahogy otthon. Csak beülünk az autóba, megtankolunk a 2,7 $-os benzinböl és irány amerre látunk. Fantasztikus helyekre.

Vagy az, hogy ha megkivánok valami finomat, csak csurgatom a nyálam, mert nem tehetem meg, hogy megvegyek egy doboz epret vagy egy ananászt, mert ha megveszem, a villanyszámla pénzböl kell elvenni. Ha akarom, naponta 2 doboz epret nyomok be ananásszal. (nyomnék ha nem lennék rá allergiás...:D )

Ugyanez a felvágottakkal. Egy jó minöségü sonkát nem engedhettem meg otthon, nem tehettem meg hogy a kedvenc magvas kenyeremet vásároljam, mert az ára duplája volt mint a sima fehérkenyér. Egy finom narancslevet csak ritkán, és azt is ugy kellett beosztanom, hogy reggelire egy-egy fél pohárral igyak, hogy eltartson egy darabig.

Hogy cola meg sznekk legyen otthon, amivel a vendéget megkinálhatom, hát....az is állandó gond volt. Ha tudtam hogy jön hozzám valaki, elöre megvettem mikor volt rávaló és elzártam, nehogy hamarabb elfogyjon mint ahogy a vendég odaér, mert nem volt miböl másikat venni.

Gyerekkoromban nyaranta hogy vártuk a dinnyéskocsit, és milyen szomoruak voltunk, amikor nem tehettük meg hogy vegyünk. Egy rohadt dinnye miatt. 

Ha elhivtak valahova nemet mondtam, csak azért, mert nem volt mit felvennem vagy nem volt pénzem arra, hogy fedezzem magamnak az utiköltséget, a kajámat. És nem estélyi ruhára gondolok, és nem 100km-es utazásra, hanem mondjuk egy bulira, hegyi turára vagy egy mozira. Még mindig bennem van, milyen fájdalmas élmények voltak ezek.

Pedig ezek egyáltalán nem luxus dolgok. Kellett a pénz az albérletre, a napi élelmiszerre. Hogy miért nem éltem a szüleimmel? Egyrészt ott sem lett volna sokkal jobb, bár azért azon nem kellett volna aggódnom mit egyek, viszont ha elköltöztem a városból, kirugtak a munkahelyemröl, és senki nem vett fel. Azzal érveltek, hogy nem érek be munkába télen, mert jeges lesz az út, vagy nem tudok hazamenni egy délutános müszak után. 13 km-re élt apa a várostól. 13 km!! Most boltba is messzebbre járunk!! Nevetséges.

Amikor az egyik munkahelyemen az én kezembe érkeztek a felvételre jelentkezök önéletrajzai és átnéztem, válogattam öket, köztük a volt osztálytársam életrajzával, aki tudtam milyen körülmények közt él, tudtam hogy okos és tökéletes lenne a munkára, de a fönököm közölte velem, hogy csak azokat nézzem, akik a városon belül élnek, a többit dobjam ki. A srác papirja a kukában landolt, hiába kértem, hiába mondtam a fönöknek hogy ö az akit keres. Tudom, hogy ez nem az ö akarata volt, hanem valaki "mégokosabbé", de nagyon felháboritott.

Esélyt sem kapott senki aki nem a városban élt. Egy nyomorult kis minimálbér alatti munkára.

Sokan tartanak bunkónak amiért azt mondom, hogy soha többé nem élnék Magyarországon. Szerintem egy átlagember, aki átesett azokon amiken én, vagy még rosszabbakon (mert én még szerencsés is voltam). az hasonlóan gondolkozik. Aki pedig Magyarból tartja a magamfajtát bunkónak ez miatt, az valószinüleg irigy és próbálja nekem bemesélni hogy neki jó ott ugy, ahogy én is éltem. Az senkinek sem lehet jó.

Azon gondolkodni hogy bérletet vegyek magamnak vagy kaját, de ha eszem, akkor 1 hétig gyalog kell járjak dolgozni a város másik végére, vagy hogy mit eszek holnap, hogy azt a kisdarab hust még 3 napra be kell osztani mert mekkora öröm amugy is, hogy most épp hus van a hütöben. Nem tulzok. Igy volt. Ez nem szégyen, szerintem az a szégyen, ha valaki igy élt és megjátsza hogy nem.

Ki akarná ezt újra?

Egyre több olyan emberrel is összeakadok, aki "Szucs bányatelepröl" magyarázza meg nekem, hogy Amerikában xar az élet. És márpedig neki igaza van, mert olvasta a "Nök Lapjában".

Mit mondhatnék az ilyennek? Érdemes vitázni vele? Csak sajnálni tudom.

Ez az ország nagyon megválogatja kit enged itt élni, de aki itt él, dolgozik és normálisan kezeli a pénzt, annak nincsenek megélhetési gondjai. Persze sokan erre rávágják, hogy "dehát hány embertöl elveszik a házat mert nem tudja fizetni!" Igen. Az amerikai ha keres 2000$-t, akkor elkölt 4000-et. Nem csoda. Ezért irtam, hogy okosan kell élni. De ez minden országra igaz. Csak általában máshol (nem mindenhol) ha okosan élsz sem tudsz megélni normálisan, anyagi gondokból származó stressztöl mentesen.

Egy átlag magyar tud okosan élni. Tudja értélekni amije itt van, mert tudja milyen a másik oldal. Akinek itt nem jó, az vagy amerikai, vagy nagyon el volt kényeztetve otthon. Szerintem.
Én, személy szerint, minden levegövételben új lehetöséget és boldog életet érzek és tapasztalok ebben az országban. És nem gyözöm elégszer hangsulyozni, pedig irtam már erröl is.

Hiába is voltam felháborodva a soförökön multkor. Senki sem tökéletes. (Pláne én nem.) Ezek az emberek befogadtak, amikor még a nyelvüket sem beszéltem, amikor még azt sem tudtam hol vagyok. Segitenek nekem, tanitanak, munkát adnak, nem itélkeznek. Ki az, akinek ez nem jó?

Vajon más itteni magyar hogy gondolkozik erröl? Hogyan látják ezt? Csak én látok ilyen éles konturt a két ország/élet között?

Csak nehogy valaki azt irja nekem nagy okosan, hogy majd akkor mondjak véleményt ha többet éltem itt. Ennyi idö, de szerintem még pár hónap is, böven elég arra, hogy lássuk a különbségeket. Hisz akkor abban éltem, most ebben élek. Nem nyaralok itt, hanem dolgozom, hétköznapokat élek, pénzt osztok be, számlákat fizetek. Ugyanugy, ahogy akárhány év mulva is tenni fogom. Semmi nem fog változni ebböl a szempontból.

Más: Miért nem jelennek meg az uj hozzászólások oldalt??? Mit csináljak vele?? Hmm.....

BUCHARESTböl van a 10.000. olvasó. :):)