Gyakorlat, meló és karácsony

Valamelyik nap megirtam már ezt a bejegyzést, de elveszett az egész, ezért is cseréltem blogot.
Szóval mi is történt az elmúlt napokban.

Szombaton és vasárnap bepotoltam az elmaradt 2 gyakorlati napomat, egy számomra idegen osztállyal. Szombaton 4 órát az Alzheimer kórosokkal voltam, ez persze jó volt, mert szeretem oket. Csakhogy utána átmentünk egy másik otthonba, ahol sok fogyatékos van, szellemi és testi fogyatékosok is. Némelyikre ránézni is szörnyu volt, fiatal no, és teljesen le van amortizálódva.
Aznap nem csináltunk ott semmit, csak szétnéztünk, viszont másnap, vasárnap egész nap ott voltunk. Jellemezzem egy szóval? Félelmetes. Sikerült elvenni azt a picinyke kedvemet is az egészségügytol. Alig vártam, hogy vége legyen a napnak.

Viszont, ma megkaptam az első fizetésemet, ami meglepően sok, legalább is több mint amire számítottunk. Hmm. Remélem igy is marad, mert az jó lesz!

Tegnap elott--hétfon bementünk Pistimmel az iskolába, néhány papirdolgot elintézni és a vizsgát kifizetni, és megkaptam a bizonyitványomat, amit az elozo bejegyzésben meg is mutattam már.
Tegnap és ma dolgoztam, illetve most is a munkahelyemen irok, de mivel itt nincs internet (van de kódos) igy word-be irok, aztán átmásolom a netre. Igy legalább tuti nem veszik el az irásom.

Tegnap foztem gulyást Bobnak --a betegünk-- mert áradozott, hogy egyszer evett magyar gulyást és imádja. Hát, ez volt életem második gulyása, de elég jól sikerült, ízlett is neki, és Pistinek is.

Drága kis barátnőim egyike, Csilla, jön hozzám jövöre ide Phoenixbe! Már most izgulok. Nagyon várom őt.

Furcsa, hogy karácsony van, de semmi ünnepi hangulatunk nincs. Bár otthon sem igazán szerettem a karácsonyt az utóbbi 10 évben, de most, mintha nem is lenne. Persze, hisz egyedül vagyunk, senki nincs akivel ünnepelhetnénk. Nincs karácsonyfánk, még egy tűlevél sem a házban. Na és 25 fokban furcsa dolog karácsonyozni......
Igazából nem is hiányzik. Inkább csak az hiányzik, hogy meglepjem a szeretteimet és velük legyünk.

A szilveszter éjszakát is munkában töltöm majd, de annyira nem hat meg a dolog, csak a drágámat ne kellene egyedül hagynom...

NAGYON BOLDOG KARÁCSONYT KÍVÁNOK A CSALÁDUNKNAK, BARÁTAINKNAK ÉS MINDEN OLVASÓMNAK MINDEN FÖLDRÉSZEN, MINDEN VÁROSBAN ÉS FALUBAN!