Fura kollégák, narancsfa és séta a sivatagban

Van egy román kolleganöm, aki több szempontból is mókás a számomra. Az egyik dolog, hogy iszonyu artikulálva beszéli az angolt. A másik, hogy esténként meditál, amit nagyon vicces módon tesz. Egyik este koromsötétben ült egy puffon, maga elött tartva egy lapot, amit bámult. Amikor kb 10 perces figyelés és tanakodás után megkérdeztem hogy ugyan mit művel a sötétben a papirlappal a kezében, akkor ezt a választ kaptam:
Probálom elolvasni a meditáciomat, de nem látok semmit.
Na erre --tudom tiszteletlenség--kitört belölem a nevetés, egy kissé azt hiszem meg is sértödött a hölgyike....hát, ennyit Roxanaról.


Egy másik kollégám, Joe is egy érdekes figura. Egy kb 160cm magas, 65kg-os, 45 körüli férfit kell elképzelni, jófius félrefésült séróval, puffadt tokával, az egyenruhájának felsö része belehuzva a nadrágba, ami egész a mellkasáig fel van húzva és madzaggal megkötve. Minden este és minden reggel salátát eszik illetve mindig valami jó házias témát, a poharán pedig ez áll: the best grandma (a legjobb nagymama) , ezt ma reggel láttam meg, nem kicsit megmosolyogtatott. A multkori poharán azt állt: Who?? Me??..ez sem semmi...
Ezen kívül még azt kell elmondani rola, hogy soha nem mosolyog. Egyszer az orra alá dugtam Bob kiskutyáját, mutattam neki hogy nézd milyen édes, mire a reakció egy : Ühüm.. volt komor arccal. Tegnap este az egyik angol könyvemben levö példamondatot mutattam neki, ami igy hangzott: Joe az ágya alatt tartja  a piszkos zokniait. Mivel ugye öt is Joe-nak hivják, mosolyogva mutattam neki, hátha kicsalok belöle egy vékony mosolyt, de tévedtem. A reakcio ennyi volt: I don't do it.
Úgyhogy azt hiszem ennyi volt a Joe megmosolyogtatására pazarolt idö, többé nem próbálkozom.


A fönököm Chris pedig azóta is folyamatosan ölelget, de közben rájöttem, hogy ez nála alap. Nem akar tölem semmi olyasmit....söt, tegnap meg is dicsérgetett a kollegám elött, hogy milyen okos vagyok és milyen gyorsan tanulom a nyelvet, stb.....nem részletezem mert belepirulok...hehe....

Nos ennyit a kollegáimról. A kis családdal holnap megyek a Grand Canyonba, ma Sun Citybe vittem öket, narancsot szedtünk narancsfáról, majd vásároltunk kicsit. 

Késöbb pedig kisétáltunk ide a ház mellé a sivatagba és készitettünk pár fotot, köztük egy igen vicces félét is....persze hogy az én ötletem volt....