Antelope Canyon és környéke

Amióta itt élünk, talán ez volt az a kirándulás ami alkalmával a legtöbb csodás dolgot láttuk egyszerre.

Hajnali 2-kor keltünk, 3-kor indultunk. Flagstaff környékén a hömérséklet annyira leesett a phoenixihez képest, hogy Pisti azt hitte a légkondit kapcsoltam be és fázott. Pedig még az ablak sem volt lehuzva....de nagyon hideg levegö jött be mégis. Egy benzinkutnál megálltunk, kényelmesen rövid szerelésben kiszálltunk a kocsiból és majdnem befagyott a fenekünk...:):)

A Grand Canyon északi oldalára érve, a Navajo indiánok földjén jártunk, annyira szép volt a táj, hogy meg kellett álljunk fotozni, szétnézni. Kialakitott megálló van itt, és navajo indiánok árulják saját maguk készitette termékeiket. Öket nem fotoztam le, egyrészt akkor kezdtek el kipakolni, másrészt nem akartam belefotozni az arcukba. Gyönyörü táj! A Grand Canyon észak-keleti peremét lehet belátni.

Page város az Antelope Canyon, Glen Canyon, Powell Lake és a hires Horseshoe Bend otthona, amire most valószinüleg a legtöbben azt mondjátok "Hires? Mi az?" Na majd mindjárt megmutatom, csak sorjában. Akkor sokatoknak beugrik majd, hogy láttátok már foton.

Page maga nem valami nagy szám, Leginkább a fent leirtak teszik hiressé a várost.

Ahogy megláttuk a táblát hogy "Antelope Canyon Entrance", meglepödtünk és nem tudtuk jó helyen járunk-e. A 89-es ut mentén egy kis bódé, mögötte egy parkoló, onnan semmi út, semmi egyéb....odamentünk a bódéhoz, és megkérdeztük mi ujság. A navajo indián hölgy elmondta, hogy 12 $ a belépö, plusz fejenként 25 $ eljutni magához az Antelope Canyonhoz.
A szemünk felakadt, hiszen ez kettönkre több mint kétszerannyi pénz, mint a Grand Canyonba bemenni 5 fönek. Na jó...ha már itt vagyunk...Pisti nyujtja a bankkártyát a hölgynek, mire az közölte, hogy nem fogadnak el kártyát sem ö sem a másik bódénál lévö hölgy, aki a 25$-t szedi majd....

Nagyszerü. Nem értettük hogy lehet ez, amikor már az utolsó putriban is kártyával fizet itt az ember...na mindegy. Visszafordultunk a kb 3 mérföldre lévö Page városba. Bementünk egy ajándékbolt/benzinkutra, ahol általában van mosdó és lehet kivenni pénzt a kártyáról. Már majdnem bepisiltem, de mosdó sehol, az ATM nem müködött, a szintén navajo pénztáros bácsi pedig nem adott ki készpénzt kártyáról.....

Ok, innen kissé ingerülten mentünk tovább, 2-3 mérföldre találtunk egy Wal-Mart Supercentert nagy meglepetésünkre...meg vagyunk mentve. Itt pisiltünk és pénzt is vettünk ki, furcsa volt, hogy a legtöbb eladó és nagyon sok vevö is indián volt.

Visszamentünk az Antelope Canyon bejáratához és megvettük a jegyet, aztán vártuk a 20 perc mulva induló dzsip indulását, amivel a canyonba vittek minket, merthogy csak igy juthattunk el oda. Ez elég jó volt. Egy dzsippen 10-15 ember ült, a dzsip méretétöl függöen. Az idegenvezetönkröl máig nem tudtuk eldönteni, hogy 16 éves fiu volt-e vagy kisnövésü fius nö. :):) Mindenesetre ö is navajo indián volt. Az ut 3 mérföld volt a sivatagon át, ami elég buckás volt, igencsak kapaszkodni kellett hogy ne essünk le a dzsipröl.

A canyon közelében 2 dzsippet láttunk elhagyottan, a homokban elsülyedt kerékkel. Biztató....:):)
A bejáratnál pedig még több dzsip, a turistákra várva. A csoportunkkal kellett maradni, az idegenvezetönk vitt végig minket a canyonon, ami lényegében egy barlang-szerü alagut. 1 óra volt az egész ut bent oda-vissza fél óra. Ennyit kaptunk.

Elég nagyot csalódtam. A canyon gyönyörü és különleges vörös szikláját tényleg mindenkinek érdemes megnézni, de ez az egész dolog ahogyan meg van oldva nem tetszik. Egyszerre több csoport van bent az amugy sok helyen egy embernyi széles járatban. Rengetegen voltak, toltak hátulról, vártak rám elölröl, a fotozást és rendesen szétnézést felejtsem el....fotoztam ugyan, dehát.....minden második képbe belemászott valaki, hacsak nem a plafont fotoztam és kapkodni kellett hogy ne tartsak fel senkit.

Maga a fotozás pedig sokszor nem is sikerült, mert minden mozdulattal változtak a fényviszonyok, állitgatni kellett a fényképezögépet hogy látszódjon valami a képen. Vagy fekete lett a foto, vagy tök fehér. És mindezt kapkodva hogy senki ne morogjon mögöttem hogy miért nem megyek már tovább....A vezetönk a bejáratnál elmondta hogyan állitsuk be a gépet...dehát minek ha ugyis minden mozdulatnál állitani kellett???? Még tippeket is adott hogy honnan fotozzunk, akkor meg odasorakozott mindenki..ááá...felejtsd el azt is hogy odajutsz....

Elég dühös lettem....

Egy kezdö fotosnak (vagy inkább kezdö nemfotosnak) mint én, ez volt a pokol. Akartam volna megállni, nyugodtan kitapasztalni mit hogyan állitsak a gépen, honnan fotozzak, stb....dehát ezt igy nem lehet...

Az "alagut" másik végére érve sivatag, és vörös sziklák, akárcsak az elején. Nagyon szép, de a dühöm elvette a kedvemet még a szétnézéstöl is. Készitettem azért ott is pár képet.

Amikor visszatértünk a canyon bejáratához, már teljesen mások voltak a fényviszonyok, a Nap sugarai sok helyen gyönyörü és érdekes vonalakat rajzoltak a sziklákra, olyan volt, mintha erös fényszórókkal világitottak volna be. Ott sem sikerült fotozkodni, mert sorbaálltak az emberek rá...és egy ember fél óráig kinlódott hogy sikerüljön a foto....wááá!!! Evett az ideg.

Ennyi volt az Antelope Canyon. A TÖBBI FOTOT ITT TALÁLJÁTOK.

Innen az itt kapott térkép alapján elmentünk a Horseshoe Bendhez, ami a Colorado folyó egy érdekes és csodaszép, patkó alakú része. Csak 3-4 mérföldre van Page várostól délre. Nem túlzok, amikor azt mondom, hogy ez még talán jobban tetszett mint maga az Antelope Canyon. A 89A út mellett van egy parkoló, ott megálltunk. Egy tábla fogadott minket olyasmi feliratokkal, hogy vigyázzunk mert nincs árnyék a Horseshoe Bendhez vezetö uton, vigyünk vizet, kalapot/napernyöt, az idöjárás nagyon hirtelen változhat, ha sötét felhöt látunk azonnal siessünk vissza az autóhoz, stb...

Elöször egy meredek dombon kellett felmászni, majd ugyanennek másik oldalán le...a lábunk süppedt bele a homokba, és forrón izzott a Nap. Kb 15 perc alatt értünk le.

Az uton a kilátás mesés. A Glen Canyon gátat, hidat, a Powell tavat lehet belátni.

A szakadék szélére érve ez a kilátás fogadott minket.

 

Gyönyörü! És félelmetesen magas. Semmi korlát vagy figyelmeztetö szalag....csak a szakadék és a sok idióta aki ott egyensulyozik a szélén egy fotó miatt.....miután szétnéztünk, fotoztam, visszaindultunk. Óóóó.....hát....ha errefele jön valaki, ajánlom hogy ne nyáron tegye....nem elég hogy 40 fok volt, meredek dombon kellett felfelé menni az olvasztó napsütésben, de ráadásul a homokba süppedt a lábunk majd bokáig minden lépéskor, ami kb hármszor olyan nehézzé tette a lépést. Kb mint amikor a rémálmomba menekülök de nem tudok szaladni.....:):) Mire a dombtetöre értünk, a fejem lüktetett, majd elájultam, és még csak az ut felénél tartottunk, bár onnantol legalább lefelé kellett menni.....pedig nem volt olyan hosszu maga a táv a szakadékig, de a höség és a homok azzá tette.

Egyböl eszembejutottak az idióta mexikoi illegálisok akik ezen a sivatagon át próbálnak meg beszökni az országba.....pff......nem csoda hogy annyian meghalnak....

A TÖBBI KÉP ITT VAN a HORSESHOE BEND-röl.

Innen tovább a fenti fotón látható hidon mentünk át, a következö település már Utah államban volt.

Big Water nevü település az elsö, de nem lakott, csak hajoparkoló, hajos felszerelés üzlet, ilyesmik voltak. Aztán kb 80 mérföld puszta sivatag, majd egy Kanab nevü kisvároska, ahol szerettünk volna enni valamit, de egy Wendys-en kivül csak McDonalds-t találtunk ami gyorskajás. A Wendy-s parkoloja totál tele volt, a McDonaldsba pedig nem megyek be mert utálom. Szoval továbbmentünk, gondolván, hogy ááá....Fredonia itt van 6 mérföldre, majd eszünk ott.
Persze....Fredonia egy kis falucska, még McDonald's-ot sem találtunk....tovább.....sivatag.....jóóóóó hosszan. Még jó, hogy Kanabban tankoltunk, mert csucs milyen hosszu uton semmit de semmit nem láttunk. Csak a sivatag.

 UTAH KÉPEK ITT VANNAK

A sivatag aztán fenyvesbe fordult, elérkeztünk a Kaibab National Forest területére. Olyan, akár Flagstaff környéke. Nagyon szép zöld fenyves, csiripelö madarak, csönd, gyönyörü.

KAIBAB NATIONAL FOREST FOTOK ITT

Ahogy elhagytuk az erdöt, a Marble Canyon következett. Megint egy csodás hely, amiröl nem is hallottam még....

Ezek pedig sziklába épitett házak, amikben az 1930-as években laktak is. komolyan iszonyat elképesztö látvány az egész környék!

MARBLE CANYON FOTOK ITT

A következö állomásunk megint jó hosszu sivatagi ut után már Flagstaff volt, ahol már totál kiéhezve beültünk kajálni végre. Utálok Flagstaffban vezetni....olyan mintha Pesten vezetnék....óóó....szük utak, tömeg, idiota soförök.
Onnan hazafelé már csak a naplementét fotoztam, ami nagyon szép volt. Mindig itt látom a legszebb naplementéket, de mindig csak kocsibol fotozom, mert a kedves férjem sosem akar megállni.....

 

Mindegy, igy is szép volt....Pisti Flagstafftöl folyamatosan mondta hogy majd mindjárt megáll és átadja a volánt, de nem tette....aztán jol ráfázott, mert Phoenix elött, New Rivernél egy kamion beborult az árokba rakományostól mindenestöl,  és ez egész délutánra és estére leblokkolta a forgalmat. Három mph sebességgel haladtunk 2,5 orán keresztül....nagyon jol esett....olyan fáradtak voltunk mire hazaértünk, hogy fürdés nélkül egyböl le is feküdtünk. Éppcsak a cicáknak enni adtam és ennyi. kb 800 mérföldet vezettünk és hajnali 2-töl voltunk ébren. Majdnem fél 12 volt mire hazaértünk este. De megérte.

Gyönyörü volt és ismét megismertünk egy pár helyet amiröl eddig nem tudtunk, vagy nem láttuk még.

Phoenix hiradó

31 éves férfi a háza tetejéröl próbált a medencéjébe ugrani, de viz helyett a járdát kapta el......fejsérüléssel szállitották korházba. (nem is idióta :):) ) Ráadásul ez a második ilyen eset volt itt idén. Mult héten egy 18 éves fiu csinálta meg ugyanezt, ö meghalt a helyszinen.....

5 embert-valószinüleg Mexikoból átszökött illegálisokat- talált a határörség holtan a sivatagban:
Egyet Tucson körzetében 12 másik illegálissal együtt, akik életben vannak. Az áldozat szomjanhalt.
Egyet Lukeville Port-tól 3 mérföldre, egy másik emberi maradványt találtak Casa Grande körzetében, San Miguel közelében egy nöi testet, és a sivatag más részén 15 illegálist életben de kiszáradva, egyet holtan találtak.

23 éves, avondale-i katona halt meg Afganisztánban. bövebben itt.

11 éves fiu besétált a forgalomba, egy Toyota truck elütötte, de nem szenvedett életveszélyes sérüléseket. A baleset elkerülhetetlen volt, nem tudják a kisfiu miért ment ki az úttestre, a soför ellen nem inditanak vádat.

Egy férfi drog hatása alatt kést ragadott és nekitámadt a vele egy épületben élökre. Összeverekedett egy másik lakóval, de csak ö maga szenvedett sérüléseket, kórházba szállitották és eljárást inditottak ellene.

Egy 61 éves hölgy a kutyáját sétáltatta Pinetop mellett, amikor egy medve támadta meg. Helikopterrel szállitották kórházba sulyos, de nem életveszélyes sérülésekkel. A maci háromszor támadt neki a nönek mielött elment. Elsö alkalommal egy motoros próbálta a dudával elriasztani, akkor meghártált de visszatért, majd mégegyszer sikerült elüldözni, de megint visszajött. A feketemedve élelmet keresett a közeli szemetesekben amikor a növel találkozott. Kutyákkal indultak a 150 kg-os állat keresésére, majd megölték. Vizsgálatot inditotta, hogy kiderüljön, provokálták-e a medvét, illetve volt-e valamilyen betegsége.  1990 óta ez volt a hetedik medvetámadás Arizonában, az elözö 2006-ban történt.

Egy 18 és 19 éves fiut találtak lelöve egy autóban. Nem tudnak még semmit az ügyröl, a rendörséget az egyik fiu értesitette, aki elvesztette az eszméletét mire a segitség odaért, de túlélte. A másik meghalt.

Phoenixben 19 éves srác ezüst Buick-jával versenyzett egy sárga Nissan-nal, amikor áthajtott egy piros lámpán és összeütközött egy 24 éves nö vezette autóval, az pedig belehajtott egy másik Nissanba. A nö és két utasa életveszélyes sérülésekkel került kórházba, senki más nem sérült a balesetben. A Buick soförje vagy alkohol vagy drog hatása alatt állt. (a q anyjukat az idióta hülyegyerekeknek. Ezért félek és féltem Pistit is az úton....)

54 éves férfi árokba rohant autójával, ami lángrakapott. A férfi teste 80%-ban megégett, meghalt.

Az erdötüzröl tegnap hallottam a tvben hogy 90%-ban sikerült megfékezni mostanra.

Ez nem Arizona hanem Texas de annyira borzasztó, leirom: Egy 4 éves kisfiut dobott ki az autóból a saját apja a sivatagban. Azt mondta hogy Isten mondta neki, hogy fojtsa meg és dobja ki a kicsit. Pár órával késöbb, este talált rá egy arra motorozó férfi. A kicsi teste tele volt kaktusztüskékkel, ki volt száradva, a nyakán fojtogatásnyomok voltak és senkihez nem szólt egy szót sem. Az anyáról semmit nem tudnak. A férfit az unokatestvére jelentette fel, amikor a kisfiu nélkül jelent meg nála. Rohadna meg az ilyen.

Néhány mégszebb nap elé nézünk!

Pisti végre vett ki néhány szabadnapot, holnaptól hétföig. Én sem dolgozom, és ugy döntöttünk végre ellátogatunk az Antelope Canyonba. Már jo rég szeretnénk elmenni, de nem volt soha együtt ugy szabadnapunk hogy össze tudjuk hozni. Valoszinü szombat lesz belöle, mert ma éjjel én még dolgozom. Julius 4.-én pedig 7 éve leszünk együtt. Egész Amerika ünnepelni fogja :):):):):):)

Hát, mindjárt fel is teszem töltöre mindkét fényképezögépet, és a laptopot is, hogy ha betellik a két gép, át tudjam tenni a laptopra, legyen hely az uj képeknek. Mondjuk ahhoz jó sokat kell fotoznom, de ahogy magamat ismerem, fogok.....:):):)

Ha valaki nem ismeri az uj uticélunkat, itt egy foto rola bemutatóba:

A többi néhányszáz saját képet majd jövöhéten mutatom. :):) Anyucim szerintem jobban várja mint mi, minig ezt mondja hogy ide menyjünk már el mert olyan szép képekröl. :):):) Remélem jövöre ö is jön velünk!

Magyar összetartás az USA-ban....miii???

Irigykedés, rosszindulat, "nemmondommeghogymagyarvagyok" szindróma, stb.....

Ennyit a magyar összetartásról ismét....most a barátnömnek volt rossz tapasztalata idösebb magyarokkal a bankban....én nem tudom miért kell taplót játszani a másikkal.
Mi is voltunk már igy. Beszéltünk és egyértelmüen felkapta a fejét a néni, figyelt minket, értette mit beszélünk és oda se köszönt.....hát az ilyennek azt üzenem hogy kapja be....úgy látszik az idös magyarok mégparasztabbak tudnak lenni mint a fiatalok...ez nem általánositás természetesen. Találkoztunk már nagyon kedves idösebb párral is. Igaz hogy a kapcsolat nem maradt meg, de legalább nem tagadták le hogy magyarok s még beszélgettünk is. Szerintem alap hogy odaköszönök ha a Föld másik oldalán kiderül hogy egymás mellett élünk. Mi van ha pont a szomszédba kerülünk...

Ök köszöntek ránk amikor hallottak minket beszélni. Pedig elég régen itt vannak. De olyan is volt aki láthatóan megsértödött azon, hogy anyámkorabeliként letegeztem. Soha senkivel nem vagyok tiszteletlen, normálisan kedvesen beszéltem hozzá, tisztelve hogy idösebb...de rosszul gondoltam, hogy mivel itt nincs magázódás, talán nem veszi sértésnek.....megkérdezhettem volna. De azért az a reakció.....hát nem tudom....én nem reagáltam volna ugy....csak mert ö boltvezetö vagy mi a halál....én meg majd besértödjek ha tegez engem valaki mert közben régész lettem vagy mi? Pff.....

Egyébként is általában az megy, ami otthon. Miböl van ennek ilyen kocsija olyan háza amolyan mittudoménmije......
NEM MINDEGY?
Egészségére! Örülök hogy jól megy neki. Valamit biztos okosan csinál. Ha nem vagyok megelégedve a saját életemmel arról nem a másik tehet. Ide mindenki ugyanugy a semmivel jön ki Magyarországról, egy szál gatyában két börönddel. Rajtunk mulik mit alakitunk.....nem a másikon. Ha valami bajom van az életemmel majd jobban hajtok.

Az meg hogy nem szólok hogyha magyart hallok magam mellett sajtért sorbaállva a wal-martban....lehet hogy rosszul gondolom, de szerintem alap hogy legalább köszönök.....vagy kezdjünk el egymástól függetlenül egymás mellett magyarul beszélni és nem is köszönünk egymásnak? Nem béna?De, nagyon az. Lehet hogy aki otthon él annak ez igy nem hangzik durvának, de ha itt élsz nagyon is az. Legalábbis számunkra az lenne...

Hát, ezért van az, hogy Phoenix tele van magyarokkal mégis alig van barátunk.....és igazábol ilyenre nincs is szükségünk. Inkább legyen kevés normális barátunk mint sok agyatlan idióta körülöttünk aki azt lesi mennyivel emelték a fizumat éppen....

Akivel jóban vagyunk, ök nagyon is rendesek. Ott vannak ha szükségünk van rájuk és mi is mindig itt leszünk nekik, jól érezzük magunkat együtt, megértjük egymást, mi kell még? Olyan ez mint egy "újcsalád" . Tök jó. Nekem teljesen átváltoztatták az életemet itt. Sokkal otthonosabban érzem magam igy, hogy tudok néha magyarul szórakozni, magyarul beszélgetni.

Házról nem teszek még fel képeket mert alakitás alatt van. Majd ha kész leszek vele. Ahhoz meg pénz kell, ahhoz meg idö. :):):)

Kis kirándulás Surpriseban

Tegnap kimentem fotozni, tölünk délre indultam el, mert arra még nem jártam. Most is megtapasztaltam, milyen gyönyörü és változatos ez a hely. Egy szántás mellett álltam meg fotozni, amikor megláttam tölem kb 10 méterre egy nagy madarat leszállni. Elöször azt hittem sas vagy öjv, de aztán észrevettem hogy furcsán rózsaszin, csupasz a nyaka....keselyü. Pontosabban pulykakeselyü.

Elég ronda jószág szegényke. Eddig soha nem sikerült lefotoznom öket, pedig láttam már néhányszor. Most sem sikerült tökéletes kép, mert az autóban ülve fotoztam, nem mertem kiszállni mert féltem hogy elrepül. Aztán miután készitettem pár fotot, kiszálltam hogy közelebb menyjek, és valoban elrepült, ugyhogy nem tudtam közelebbi képet késziteni sajnos....de azért ezen is jol látszik hogy nem pingvinröl van szó. :):)

A szántófölddel szemben olyat láttam, amin pár hete amikor elöször láttam, teljesen elájultam......katt a képre, nagyban mégszebb.

 

.....rózsaföld....nagyon sok van belölük és óriási területen. Hihetetlen...a sivatagban....gyönyörü közelröl is. Rengeteg szinü óó de szép....

Ahogy nézegettem a rózsákat, katonai vadászgépek repültek el a fejem fölött alacsonyan. A Luke Air Force Base (katonai légierö bázis) ugyanis innen nem messze van, tölünk kb 10-15 perc autóval, ott pedig épp mellette voltam. Egyet le is kaptam, nagyon jól néznek ki, mondtam Pistinek hogy be fogok kéredzkedni, hátha bengednek fotozni és megmutatom nektek is. Azt mondja el ne menyjek egyedül....ö is jönni akar..:):):)

 

Néha hallani öket itthon is, ahogy elhuznak fölöttünk, féltem is töle hogy nagy lesz a zaj, de nem az. Csak néha hallani öket, és az sem vészes.

Ahogy továbbindultam, hirtelen iszonyat büz ütötte meg az orrom. Tehénszar..:):):) Na tessék...vadnyugat. Traktorok, lovak, tehenek, tehénpásztorok...avagy cowboyok. A lovak mellett nem tudtam megállni, de a teheneket, traktort sikerült lekapnom.

A vadon élö California fan palm nevü, Arizonában egyetlen öshonos pálmafák látványa egy csoda. Néha olyan érzésem van, mintha Egyiptomban lennék. Ott fehérebb a talaj, a hegyek, de egyébként ugyanaz a látvány. Zöldellö vagy barna/sárga földek, csatornák, földeken dolgozo emberek, a háttérben magas hegyek, és iszonyat forróság. 

Pálmafa sorok között vezetni ragyogo napsütésben......imádom....

 

A város lakott területei pedig tele tavacskákkal, virággal, zöldellö növényzettel és érdekes épületekkel...

Láttam egy-két kevésbé szép látványt nyujtó dolgot is, egy helyen graffitit, és mexikoiasan roncs épületet, pajtát, de nem tudtam megállni az autóval mellette...szeretnék azért olyat is mutatni, hogy ne mindig csak a szépet mutassam. Bár ezekböl elég kevés van, a 60-as autópálya melletti rész az, ami elég putri, majd elmegyek oda is fotozni. Csak ugy érdekesség képpen. Nem járunk arra szerencsére. Nem egy szép látvány. :):)

A többi fotot majd felteszem a galériába, még szeretnék fotozni hozzá, ezért nem ma. Köszi a gratukat, aranyosak vagytok! Az autóhoz hozzátenném, hogy egyetlen fillér letétele nélkül hoztuk ki, csak letettük a Mustangot, és másfél ora alatt elintéztük az egész cserét.....itt ez is egyszerübben megy...

Kia - csuda vett autót?? :):):)

Pistim már egy ideje nézegeti a kocsikat, gondolkodik milyet vegyünk, mert a Mustang elég régi, bár tökéletesen müködik minden benne, mégis azért már nem lehet tudni mikor lesz valami baja...az pedig elég drága mulatság lenne ha hirtelen lerobbanna. Kiesne munkábol, egy rakás pénz lenne helyretenni, autót kéne bérelni amig kész lenne, és ugy már kevesebbért is számitották volna be egy uj autó vásárlásakor. Ezen kivül sokat is fogyaszt, ami a most éppenséggel ezerrel felfelé szaladó üzemanyagárak mellett nem egy jó dolog, pláne amennyit mi vezetünk nap mint nap.
Hallottam már töle néhány autó,árkát amit kinézett, tegnap elött este megkérdezte mit szólok egy KIA Sorento-hoz. Óóó....csodacsinos kocsi. A neten a tojáshéj szinüt néztem ki, de ahogy tegnap este elmentünk a kereskedésbe, és megláttam, a gyerekkori bilim szine jutott eszembe róla....ejj de ronda.....nem olyan mint a neten volt...mellette viszont megláttam azt a szint, amire a Honda vásárlásakor fájt a fogam, de akkor az az autó még annyira uj volt, hogy nem volt sötét bordóban egész Arizonában, igy lett abból fekete.

Kia-ban is szép a fekete, viszont iszonyu kényes szin, minden meglátszik rajta, és hát az a bordo annyira gyönyörü, hogy annál maradtunk. Kb 1,5 óránkba tellett kihozni a szalonból onnantol számitva hogy kiválasztottuk a kocsit.

Imádom. Itt vannak képek róla.

A szine annyira különleges, változik a fényhatásoktól függöen. Tegnap naplemente elött egész lilának látszott. NaGGYYon tetszik és olyan dolgok vannak benne amik a Hondában nincsenek, mint pl a telefonommal bluetooth kapcsolatban áll igy ha hivnak, csak megnyomok egy gombot a kormányon és kész. meg sem kell fognom a telefont.

Jajj egyébként ezt már akartam irni, itt Arizonában lehet telefonálni vezetés közben, kézben tartott telefonnal. Elég bugyuta törvénynek tartom....pláne ahogy ezek vezetnek....sokaknak ez biztos halál....

Fotozgattam ma és még fogok is a városban és elkészitem végre a Surprise fotogalériát, nem tudtam eddig kimenni mert ez elég sok idöt elvesz, de a mai nap nagy része erre van szánva.

Arizona State Song

Egy kedves olvasó tette fel facebookon, és olyan szép, megosztom veletek...bár a klipben kicsit gyengének találom hogy minden második kép a Grand Canyon és a Monument Valley.....millio más dolgot is betehettek volna...mert igy szinte semmit nem mutat az államból...a dal viszont gyönyörü. Köszönjük Mária! :)