Arizona Magyarul Blog


"Ha lenéznénk az űrből a földre, nem látnánk az országhatárokat. Csak egyetlen kis bolygót látnánk."
(Dalai Láma)

2012. október 12., péntek

Milyen Magyarország ma?

Most én szeretnék kérni leirást töletek, Magyarországról. :)

Mostanában mindenki folyamatosan a negativumokat mondja otthonról. Jó...tudom...máskor sem volt ez másképp, soha nem volt olyan hogy valaki rajongva mondta volna milyen jo az élet otthon, de mostanában amiket hallok, az nagyon elszomorit és mégjobban elszomorit amikor arra gondolok, hogy a családom ott él....naponta szembesülve és harcolva azokkal a dolgokkal amiket hallok....

....kétségbeejtö méretü munkanélküliség, nevetségesen alacsony bérek, amiböl nem lehet sehogyan megélni, (és azért is folyik a harc), új törvények amiket amikor hallottam nem tudtam sirjak vagy nevessek...és konkrétan mindenki egyértelmüen állitja, hogy ez még sokkal rosszabb lett mióta itt élünk, vagyis a 3-4 évvel ezelöttihez képest.

Tényleg igy van? Irnátok nekem otthonrol hogy ti mit tapasztaltok? Itt vagy facebookon, mindegy hova irtok. Köszi :)

2012. október 1., hétfő

A kórházról, és az amerikai emberekröl

Igen...ujra itt vagyok :)

Elkezdtem dolgozni a kórházban, és nagyon érdekes dolgot figyeltem meg. Néhány magyartól hallottam már, hogy azt mondják hogy az amerikaiak bunkók a máshonnan idetelepülökkel, és lenézik öket az akcentusuk miatt. Sosem értettem egyet, mert nekem teljesen más volt a tapasztalatom, most viszont másképp látom a dolgot.
Noha azzal még mindig nem értek egyet hogy leáltalánositják ezt egy egész népre, pláne egy ekkora népre....
mióta a korházban dolgozom, 6 nap alatt 5 betegem volt, akik igen durván beszóltak az akcentusom miatt. Ami pedig a legérdekesebb, az az, hogy kivétel nélkül MIND nö volt.
Aki számomra a legbutább személynek tünt és aki egyben a legsértöbben is szólt hozzám, az egy középkorú hölgy volt. Azzal kezdte, hogy "honnan jöttél?" -- persze ez nem sértö :D de hallani kellett volna a hangsulyt...feleltem hogy Magyarországról, majd a reakcióból egyböl levontam a következtetést, hogy fogalma sincs miröl beszélek...ami nem meglepö, Magyarország kicsi ország, honnan ismerne bárki a világon minden országot.....nekem is tudnának olyat mondani amiröl fogalmam sincs hol van...
Következö kérdés: "miota vagy itt?" válaszomra hogy 3, 5 éve vagyok itt, a következö NAGYON NAGYON DURVÁN BUNKÓ ÉS LEKEZELÖ HANGNEMBEN KÖZÖLT reakciót kaptam, ami nagyon ledöbbentett:

 "MÉG MINDIG NAGYON CSUNYA AKCENTUSOD VAN, ENNYI IDÖ ALATT MÁR MEG KELLETT VOLNA TANULJ BESZÉLNI...NEM ÉRTEM EGY SZAVADAT SEM"

Nos....a hölgy beteg, biztosan nagyon rossz napokat él meg....de akkor is....ez totális megalázás volt szerintem...érdekes módon a 90 éves hölgyike aki legtöbbször azt sem tudja hol van, a fiai nevére sem emlékszik, alig hall, ö megérti minden szavamat és válaszol nekem kedvesen....ez a hölgy nem értett....

A beteggel tisztelettel kell bánni, megértönek kell lenni...persze....megértem én hogy beteg...de senkitöl nem fogom türni hogy igy megalázzon...hát tisztelettel de felvilágositóan feleltem neki:

" SAJNÁLOM, ÉN MINDENT MEGTESZEK AZÉRT HOGY AZ ANGOLOM JOBB LEGYEN. 3 ÉVE VAGYOK ITT, ELÖTTE NEM BESZÉLTEM EZT A NYELVET EGYÁLTALÁN. UGY ÉRZEM ENNYI IDÖ ALATT AZÉRT ELÉG SOKAT FEJLÖDTEM. EZ MELLETT FOLYÉKONYAN BESZÉLEK NÉMETÜL, MAGYARUL, ARABUL TANULOK ÉS AZ ANGOL TUDÁSOMMAL IS MEG VAGYOK ELÉGEDVE HA FIGYELEMBE VESZEM MIKOR KEZDTEM. EGYÉBKÉNT MINDENKI TÖKÉLETESEN MEG SZOKTA ÉRTENI AMIT MONDOK, SAJNÁLOM HA SZÁMODRA EZ PROBLÉMÁT OKOZ. AKCENTUSOM PEDIG MINDIG IS LESZ, HISZ A MAGYAR NYELVBEN NÖTTEM FEL."

(itt nincs magázás ugye)

Aztán megkérdeztem töle tisztelettudóan, hogy ö hány nyelvet beszél......mit gondoltok mi volt a válasz.....persze hogy csak a sajátját....

Ez után csendben maradt...de azt a hangsulyt soha nem fogom elfelejteni. Sértö volt, jogtalan és megalázó.
Beszélgethetnénk arról hogy melyikönk nyelvkészsége a szegényesebb.....

És a másik 4 is hasonló volt, de kevésbé sértö. Azért szivesen megkérdezném az ilyenektöl, hogy vajon a nagyszüleiknek nem volt-e akcentusuk....föleg 3 év után....

Ezzel szemben a férfiak hihetetlenül kedvesek (eddig). Megkérdik honnan jöttem, de kedvesen, pusztán kiváncsiságból, majd megjegyzik hogy nagyon aranyos akcentusom van és hogy nagyon jól beszélem a nyelvet. Persze nök is teszik ugyanezt, a különbség csak az, hogy férfi még nem sértett meg az akcentusom miatt. És érdekes módon mindig megértik mit beszélek....SOHA nem fordult még elö, hogy egy férfi visszakérdezett volna mert nem értett meg.

Erröl azért némi következtetést le lehet vonni azonnal.....

Ebben a munkában lehetöségem adódik sok emberrel beszélgetni, és bár még csak most kezdtem, az általános véleményem még az, hogy a legtöbb amerikai akivel szót váltottam, kedves, és nem itélkezik fölöttem csak mert nem beszélek tökéletesen angolul.
A kollegáim és feletteseim mind kivétel nélkül nagyon kedvesek és segitökészek. Meglepödtem azon, hogy sok lengyel kollegám és sok lengyel beteg is van.

Magyarral még nem találkoztam, viszont volt egy hölgy, akinek a férje magyar és volt néhány beteg, akiknek egyik-vagy másik szülöje, nagyszülöje magyar volt.

A kórházról:
Nem tudom otthon hogy megy ez, de ezt kell elsönek leirnom, mert ez szerintem egy nagyon kedves dolog: Ha kisbaba születik ott a kórházban, a kórház összes részlegében lejátszanak egy babás dallamot, hogy mindenki tudja, hogy valakinek kisbabája született. :)
A szobák eléggé barátságosak és jól felszereltek, plazma tv a falon minden egyes betegnek, egy és kétágyas szobák vannak. A beteg kap fogkefét, fogkrémet, szájvizet, testápolot, tusfürdöt, borotvát, törölközöket, pelenkát, stb...mindent amire szüksége lehet a tisztálkodáshoz, higiéniához, üditöt colát, gyümölcsleveket, kekszeket, jégkrémet, jello-t, kávét, szendvicseket korlátlan mennyiségben ingyen persze, amit mi is ehetünk, ihatunk ingyen. Ha a beteg fázik, elömelegitett takarokat kap.

A dolgozók egy vocera nevü készüléket kapnak, én is persze. Ezen keresztül beszélünk egymással, ezen keresztül hiv minket a hölgy az informácios pulttól, aki figyeli a telefont ahová a betegek csörögnek ha problémájuk van, és igy szólnak nekünk, hogy melyik szobába kell menyjünk. Olyan mint egy CB rádio, de nem kell hozzá sem nyulni. A nyakamban lóg, ha beszélni akarok valakivel csak mondom a gépnek hogy hivd XY-t, ha engem hivnak megkérdi tölem beszélek e XY-nal, mondom hogy yes, és már vonalban is van az illetö.

Nem tudom otthon is van e ilyen, nem akarok otthon senkit butának nézni hogy nem ismeri ezt, szimplán csak azért irtam le, mert számomra ez ujdonság volt, és érdekes.

Amit bénának de elkerülhetetlennek látok, az az, hogy hajnali 2-kor köröz a laboros a betegek között, vért vesz....nekünk pedig 3-4 körül kell elkezdenünk vérnyomást, oxigént stb-t mérni minen egyes betegnél. Elöfordul hogy felháborodik egy-két beteg, teljesen megértem öket.....2-kor felkölti a laboros, 3-kor én, 4-kor a másik....elég durva igy pihenni... :) :) nade senki nem pihenni megy a korházba...nem? :):) Elkerülhetetlen, mert az eredményekre szükség van bizonyos idön belül, és annyi betegnél eltart 2 orát mire mindenkinek megmérem a vérnyomását, oxigénjét, hömérsékletét, vércukrát...stb...

A mi részlegünkön 32 szoba van, nagyjából a fele 1 ágyas a másik fele 2 ágyas és 2 vagy ritkán 3 nursing assistant dolgozik. Ez fejenként 25 vagy 17 beteg kb.

Hirtelen ennyi jut az eszembe... remélem irtam le valamit ami uj infót jelent :)

Abigél ma 4 hónapos :) Mindig nevet, alszik egész éjjel, nagyon jó kisbaba!