Arizona Magyarul Blog


"Ha lenéznénk az űrből a földre, nem látnánk az országhatárokat. Csak egyetlen kis bolygót látnánk."
(Dalai Láma)

2012. március 11., vasárnap

Marcsi megjegyzésére válaszolva :) és rólunk egy kicsit

A Halloween cimü bejegyzésnél kaptam egy eléggé zavaros és teljesen buta megjegyzést, valakitöl, aki nem merészelte a nevét megosztani velem, és nem egész képre, hanem a blogból kicsipkedett mondatfoszlányokra reagált. Erre ott válaszoltam, aztán Marcsi reagált, amire a lenti választ irtam, gondoltam kiteszem ide is, mert elég csunyán és feldúltan fejeztem be a blogot, aki csak ezeket az utolsó cikkeket olvassa el, és nem tud az elözményekröl, annak elég ferde véleménye lehet a felfogásomról. Azóta megnyugodtam, és bár a véleményem a magyaroknak történö segitségnyujtásról nem változott, azért már nem látom annyira sötéten a dolgot, és ahogy eddig is, most is tudom, hogy vannak azért olyanok is, akik minden segitséget megérdemelnek. Ezt mindig is kiemeltem. Van kivétel, és remélem hogy ez után elég óvatos tudok majd lenni ahhoz, hogy kevés negativumot kapjak a népemtöl... Legutóbb olyantól kaptam pár "kedves" sort, aki semmit sem tud rolam csak hogy itt élek és terhes vagyok. Valami ilyesmit irt nekem: "Terhesen az a legfontosabb dolgod hogy a sivatagot fotozd? Gratulálok.." Hát nem sugárzik belöle az irigység? Aki terhes annak nem lehet ideje a sivatagot fotozni? Vagy hogy van ez? :D:D:D Na ez már tényleg annyira szánalmas volt hogy könnyesre nevettem rajta magam.....


Köszönöm a rengeteg érdeklödést, jól vagyunk, a kisbabánk szépen növöget a pocimban, most vagyok 7 hónapos terhes a mi kis kincsünkkel, Abigail babával, aki szüntelenül rugdossa az anyukáját, úgyhogy lesz nevelnivaló rajta ha kijött. :):):) Az iskolát sajnos fel kellett függesszem egyrészt mert nem vagyok olyan jól hogy el tudjak járni a 70 km-re lévö föiskolára, másrészt pedig most minden pénzt a babára költünk, nem is tehetjük meg hogy az iskolát fizessük.Ha megérkezett babu, akkor pedig nem lesz aki vigyázzon rá, mivel ugye most is és szülés után is dolgoznom kell, itt nincs GYES, GYED és nem tudom mik vannak ott. Szóval az álmom, a régészet egyenlöre úszik....elkeseredtem ez miatt, de mindennél fontosabb, hogy nem bizzuk Abigailt idegenre. 


Ez 1 honappal ezelötti kép, frissebb nincs még. Mielött valaki kedves ebbe is beleköt, azt a cipöt egy fájdalom volt felvenni a foto erejéig is, annak ellenére hogy korábban ilyenekben jártam. Csakhát próbáltam nem teljesen leamortizálódottnak tünni. A sok hányás (ami máig tart) és egyebek, eléggé lenyomnak:






KÉREK MINDENKIT, HOGY HA REAGÁLNI SZERETNE AZ UTOLSÓ BEJEGYZÉSEIMRE, AMIK VALÓBAN FELHÁBORODOTTAK ÉS SZÓKIMONDÓK, OLVASSA EL MINDAZT, HOGY MIN MENTEM ÁT A 2,5 ÉV ALATT, HOGY MI AZ OK, AMI MIATT OLYAN VÉLEMÉNYEM VAN, AMILYEN. PERSZE A LEGDURVÁBB DOLGOKAT AMIKBEN RÉSZEM VOLT NEM IS IRTAM LE, HISZ NEM IRTAM LE MINDENT AZ ÉLETÜNKBEN TÖRTÉNTEKRÖL. MARAD AZ, HOGY LEIRJAM NEKTEK, KÉRDEZZÉTEK MEG AZ ITTENI MAGYAROKAT, HOGY KI AZ, AKI OLYAN NYITOTTAN ÁLLT AZ OTTHON ÉLÖ MAGYARKHOZ, ÉS ANNYI IDÖT SZENTELT A SEGITSÉGNYUJTÁSRA MINT ÉN. EMAILEK SZÁZAIRA FELELTEM OLDALAKBAN, FORUMOT VEZETTEM, MILLIOSZOR VÁLASZOLTAM UGYANARRA A KÉRDÉSRE, ÉS MÉG SOROLHATNÁM A NAGYOBB DOLGOKAT IS...NEM FOGOM. NEM NAGYKÉPÜSÉG, TÉNY. NEM VAGYOK RÁ BÜSZKE ÉS SOHA NEM RÓNÁM FEL. DE IGAZSÁGTALAN, HA VALAKI PÁR MONDATOMRA REAGÁL ANÉLKÜL, HOGY ISMERNÉ AZ ÜGY EGÉSZÉT.


SZÓVAL ITT A MEGJEGYZÉSEM AMIT MARCSINAK VÁLASZOLTAM AMIKOR IGAZAT ADOTT NEKEM A NÉVTELEN OLVASÓVAL SZEMBEN. A HALLOWEEN BEJEGYZÉSNÉL ELOLVASHATJÁTOK AZ EGÉSZ CSEVEJT: 


"Köszönöm a megjegyzésed Marcsi, teljesen egyetértek. Nem is értem...az utolsó bejegyzéseim valoban durvák voltak, mert igazán a lelkembe gázolt hogy milyen szemetek tudnak lenni az emberek egymással és hogy éveken át folyamatosan mennyi bunkózást kaptam. De hogy nem is ebbe hanem a Rubik-kockába köt bele :D :D hát ez röhely. Ráadásul teljesen 180 fokban átforgatta a szavaimat....fingja sincs rola, hogy milyen büszkén mondom amikor olyat látok itt, ami magyar, mint pl valaki magyar vizslát vásárol. Vagy ujságolja hogy magyar kávézóban dolgozott itt az USA-ban(mert volt ilyen is...) és ismeri az Unicumot, meg a csöpögtetett zsiros kenyeret hagymával (amikor ezek itt aztán totál semmi ilyet nem esznek...) és izlett neki. Az, hogy nem ott élek, csupán azért van, mert éhezés és nélkülözés nélküli életet akartam magamnak és föleg a kislányomnak és a családomnak akiket ki tudok hozni. Nem pedig azért, mert gyülölöm Magyarországot vagy semmibe nézem a kulturáját. Viszont minél többet ismerek meg a világból, annál inkább belátom, hogy eléggé el van túlozva amikor egyesek némely magyar cikket a világ legjobbjának tartanak. Persze biztos van olyan is, elhiszem. De azért sok nem akkora csoda és nem annyira egyedülálló amilyennek otthon leirják. Van máshol is éppolyan jó, vagy még jobb termék. Aki ezt nem látja be, az vagy nem ismer túl sokat a világból, vagy egyszerüen túl elfogult. 

Viszont én magyar maradok akkor is, ha nem a magyar paprika a legjobb a világon, akkor is ha nem ott élek, és a lányunkat is igy fogjuk nevelni. Ö is magyar lesz, függetlenül attól, hol születik és hol él. Helyesen fog magyarul irni és beszélni és megtanulja a magyar történelmet és irodalmat.

Szerintem a weblapom (Arizona Magyarul) sem a magyarellenességet tükrözi, hisz éppen a magyaroknak irom, magyarul....irhatnám angolul is, mert az amerikaiak nagy része sem ismeri sajnos sokkal jobban Arizonát...de magyar vagyok, a magyaroknak irok. Mert nem az érdekel hogy az amerikai ismeri e ezt az államot, hanem az, hogy a magyarok megismerjék...mert ök az én népem...és annál jobban fáj hogy olyan kép alakult ki bennem róluk, amilyen, és annál jobban fáj, hogy már szinte kerülöm öket, hogy kerüljem a konfliktusokat."