Furcsaságok

...lehet hogy kezdek begolyozni....:):) De komolyan....ez a nap kikészitett idegileg.

Reggel hazamentem munkábol, aludtam, rémálmom volt, álmomban meg akartak gyilkolászni. Felébredtem, örültem hogy élek de akkor kezdödött a java. Elkezdtem mindenhol fekete kicsi kereszteket látni. Elöször  nappali szönyegén. Gondoltam valami szemét, holnap reggel ha hazaérek melobol ugyis porszivozok, és nem törödtem vele. Aztán az ágyon is valami szöszmöszböl egy fekete kereszt alak....elindultam dolgozni, a ház elött a járdán amig kiértem a kocsihoz, láttam vagy ötöt, Mind fekete és kereszt alak. Valami szemétböl és mind pont az orrom elött anélkül hogy kerestem volna öket..még inkább probáltam nem odafigyelni. Na akkor elkezdtem parázni. valahogy rossz érzésem lett, arra gondoltam most balesetem lesz vagy Pistinek, vagy valami rossz fog történni. Elég tompa vagyok mostanában megint, nagyon probáltam figyelni az uton, és Pisti járt az eszemben, nehogy valami baja legyen. Irtam is neki hogy vigyázzon magára.
Akkor a sötétben az elöttem lévö autó rendszámtábláját "blood"-nak (vér) olvastam, addig guvasztottam rá a szemem, mig végre rendesen el tudtam olvasni, köze nem volt a blood szóhoz, nem is értem hogyan olvashattam azt. Ez után a sivatagban egy kamion ment elöttem, elkezdett kacsázni az uton, jobbra-balra, még a másik sávba is átment. Na akkor jól lelassitottam, gondoltam a soför talán elaludt vagy ilyesmi, nem szeretnék kamiont a gyomromba...lemaradtam töle egy kicsit. Akkor meg a mögöttem jövö türelmetlenül villogott, megelözött (persze szabálytalanul és nem mentem lassan,55tel 55ös táblánál de az most mindegy) Tiszta halálfélelmem lett.

Fu, nagyon hosszunak tünt az ut ide munkába. Kiszálltam a kocsibol, már teljesen sötét volt. Innentöl kezdve jött a "szokásos" itteni dolog, ugy éreztem egy férfi van körülöttem állandoan, nem gyöztem pucolni befele a házba. A kutyát kivittem, az morgott a sötétbe, mindenféle hangokat hallottam, a háztetön láttam valamit, fogalmam sincs mi volt az....sokáig ott volt aztán eltünt, lehetett valami nagyobb madár vagy nem tudom, közben meg lestem mindenfele mert éreztem ennek a férfinek a tekintetét magamon. Másodszorra is kivittem a kutyát, akkor meg a mozgásérzékelö világitás nem kapcsolodott fel, a kapu meg - ami mindig zárva van - tárva nyitva volt, pedig tudom hogy bezártam és nem ment ki más rajtam kivül, amugy meg ha nyitva is hagynám, becsukodna magátol óriási csapódással.
Visszaérve a házba megkérdeztem lekapcsolták-e a külsö érzékelöt, de nem. Leellenörizték, és be volt kapcsolva, müködött.
Most itt ülök a sötétben a beteg mellett, fejemen egy pléddel hogy ne zavarja a beteget a laptop fénye. Lehet jobb is ha nem látom mi van a pléden kivül.:):):) Hát. Pedig se horrorfilmet nem néztem, sem nem gondolok ilyenekre-ugy értem nem idézem elö magamnak a félelmet. Meg nem is voltam sosem az a beszari tipus, de ez már sok volt nekem egy napra. Azok a fekete keresztek, kamion meg rendszám....tiszta Végsö állomás beli jelek, fu de utáltam azt a filmet....már vártam hogy rámboruljon néhány fa a kamionrol...--de vmi tartálykocsi volt,,.,,,
Na remélem reggelre elmulik ez a borzasztó sorozat. Tudom viccesen hangzik de higyjétek el, nekem nem volt az.....

Ásatási módszerek-hogyan legyünk nagyon koszosak kis idö alatt?

Nagyon érdekes napom volt ma. Kint voltunk az ásatáson, vagy ahogy a régészek mondják, az "archaeological site"-on. Nagyon tetszik ahogyan az oktatást megoldották. Kb 23-an vagyunk az osztályban, 4-5 fös csoportokra osztva tanuljuk a gyakorlatot. Szerintem ez nagyon okos megoldás, mert igy mindenkire jut ideje a tanárnak külön-külön, és mindenkinek ismerik az erösségét és gyengéjét. Ma 5 régész tanitott minket, mindegyik mást. Az egyik kiszámoltatta velünk mekkora egy átlag lépésünk, mert a késöbbiekben azzal kell majd számolnunk, ezzel fogunk térképet késziteni arról, hogy hol találtuk meg amit találtunk a felszini vizsgálatok során. Egyszerü volt. Ki volt mérve egy 100 méteres vonal, amin kényelmesen végig kellett sétálni, megszámolni hányat léptünk, ebböl pedig kiszámolni hány centi egy lépésünk.

Ez elég vicces volt. A régész hölgy elkezdte magyarázni hogyan kell kiszámolni, de belegabalyodott. Akkor halkan megjegyeztem hogy azért nem jön ki neki a számitása, mert egy méter nem tiz centiméter.....akkor gondolkodott egyet, és rábólintottt, hogy igazam van, tényleg nem annyi...

A számitását egyébként teljesen nem értettem, nem értettem mit beszél, nem értettem mit akar. Aztán ideadta a számitását papiron hogy megnézzem mi is az, abból kideritettem hogy a lépésem hossza kell neki centiben, de még mindig nem értettem mi volt az a sok számolás a papiron.....

Hisz tök egyszerü nem? 100méteres vonalon léptem 135-öt.
100:135=0,74 ami a méter lesz ugye, arrébbteszem kettövel a tizedesvesszöt és megvan hány centiset lépek. Ez olyan egyszerü hogy még én is tudom... Megmutattam neki hogy én igy számoltam, mert nem értem amit ök csinálnak, mire azt mondja, hát igy is lehet....

A többiek negyed órán át firkáltak a papirukra, és nem jött ki egyiknek sem...nem értem mit csináltak. Nem baj....ha a tanárnak is nehezére esik kiszámolni hogy 1 méter hány centiméter, akkor az komoly.......

Szóval ilyen nehezet tanultunk ennél a tanárnönél.
A másik tanár meg elkezdte mondani hogy 1 méter 100 cm, és hogy 10 cm.....és itt elakadt. Mondom neki hogy az 1 deciméter. Erre megkérdi hogy az mi......merthogy ö 4 inchet akart mondani ám. Nem tudják mi az a deciméter. A többiek a cm-t és métert sem tudják, ez oké is, hisz nem használják. Dehogy a tanár se tudja mi az a dm.....amikor erröl tanit és minden nap eu hosszuságban számol.......és el voltak ájulva hogy milyen jó matekos vagyok. :):):) Mondtam nekik hogy tölem bénább matekost keresni kéne. Egyszerüen csak tudom mi az a centiméter. Ennyi.

Aztán megtanultuk kezelni a "surveying transit station" nevü gépecskét, ami olyan mint egy tripod, tetején egy távcsö+iránytü együttesébül álló cuccosal. Ezzel felmérhetö egy tárgy távolsága, magassága, helyzete..........nem csacsog....mutat:

Ezt értettem, de a következöt, a GPS-eket egy "Dutch" becenévre hallgató, nagyon kedves idösebb régész úr magyarázta, mert ez az ö specialitása, csakhogy olyan halkan, hogy 1 méterre álltam töle de a felét nem hallottam, a másik felének a 3/4 részét meg nem értettem........iszonyuan pösze is a bácsi egyébként, de az angoltudásommal is baj volt itt, mert a GPS-ekröl magyarul sem tudok semmit.......értettem én hogy 3 mühold van, Oroszban, USA-ban és még egy Europában, meg hogy valamit mutat a gépecske, de hogy mit és hogyan.......pffffffff.........tök sötét.
Mesélt a metaadatokról meg egyéb inyencségekröl, volt amit értettem, de nem sok....majd elolvasom.

Megtanultuk még, hogy hogyan kell egy unitot kijelölni. Hát nem tudom mi ez magyarul. Egy 1x1 vagy 2x2 méteres, általában négyzet alaku terület, ahol majd a feltárást végezzük. Nem mindegy ám semmi. Nem mindegy hol és hogyan készitem elö ezt a helyet. Megkapom a koordinátákat, hogy hol ássak, észak déli irányban, pontos derékszögben és pontos 2 méterben kell kijelölni a helyet, azért, hogy a késöbbiekben fel lehessen térképezni az egész lelöhelyet.Pitagorasszal kell csinálni..nahát....ezt legalább tudom....

Bár itt is volt kis gubanc, amikor a tanár megkérdezte hogy szerintünk hogyan kell kijelölni, a mellettem álló Diana nevü lányka elkezdett beszélni valamit topográf cuccokról meg számitásokról, mondta mondta mondta, nem is értettem miket, aztán megkérdeztem a tanárt, hogy nem lenne egyszerübb ha fognám azt a centit, odabiggyeszteném ahhoz a földbevert "szög'-höz, kihuznám 2 méterre, oda is levernék egy szöget, és igy folytatva, majd 2 centivel derékszögre pontositva csinálnánk?

Miután Diana olyan gyönyörü, tudományos elöadást tartott a számitásokról, kicsit parasztnak éreztem magam, hogy én meg egy ilyen egyszerücske dologgal hozakodok elö, de ugy látszik mégis ez volt az igazi. A lányka is jól mondta állitolag, azt nem értettem. De valahogy nekem mindig jobban bejött ha nem kellett 23 ezer dimenzióban gondolkodni meg nemtudoménmiket számolgatni, ha egyszerüen is megoldható..

Söt már azt is tudjuk, hogy hogyan kell a leletek helyét papiron rögziteni.
Ehhez is számolni kell persze....mer' nehogy már minden jó legyen. :):)

Milliméter pontosságra fel kell jegyezni a tárgy minden lényegesebb pontjának koordinátáit, ugy, hogy a feljegyzésekböl látszódjon a tárgy formája is! Uniton belüli helyzetét vizszintesben és függölegesben is. (ugy értem hogy azt is, hogy milyen mélyen találtam azt a cserépdarabot) Ha egy 7 különbözö oldalu cserépdarabot találok, akkor az nekem vizszintesben 7 különbözö pontot fog jelenteni papiron, amiket összekötve látható a cserép formája. :) Ez nagyon tetszett. Nem emelhetek meg egy tárgyat ha nem tudom ugyanugy visszatenni, amig a helyzetét nem fixáltam papiron. Ez nekünk, és a jövö régészeinek is óriási segitség, mert ahogy a tanárur hajtogatja, nagyon fontos tudni, hogy egy lelöhelyet nem tudunk kétszer feltárni. Ha egy adatot nem rögzitünk, az nagy bakikhoz, sok info elveszitéséhez vezethet.

Megtudtuk, hogy a régész titkárnöként is szerepel, minden nap. Van egy szemétdombnyi papir, amit állandoan töltögetni kell...erröl nem is irok többet, ennyi is elég.....

Jó meleg volt, de még majdnem kellemes. 26 fok körül, de egész délután ott állni...többnek tünt.
Még nem ástunk, csak ezeket a dolgokat tanultuk meg és gyakoroltuk, mégis olyan koszos lettem, mint aki szénbányában dolgozott egész nap.....és jól el is fáradtam.

Összegzésképp annyi már lejött, hogy az itteni oktatás tényleg ovis szintü a magyarhoz képest. Abból a szempontból ez jó, hogy rendesen megtanitják a dolgokat, csak az a baj hogy sokkal alacsonyabb a követelmény, mint M.o.-n. Van olyan osztálytársam, aki olyan dolgokat nem értett harmadik magyarázatra sem, amit M.o-n egy ovodás is megértene elsöre.
Nem fikázok senkit, ne essék félreértés, csak azt mondom, hogy a magyarok szerintem sokkal hogy is mondjam....okosabbak? Hát, szerintem azok. Biztos vannak itt is okos emberek, ami magyar szinten is okos, de az átlag nagyon "lent van" sajnos.
Na legalább közöttük intelligensnek tünök én is.:):):)

Megismertem egy régészt, akinek az ösei az Osztrák-Magyar Monarchiában éltek. Mondta is az úr hogy hol, de szeritnem osztrák helység lehet az most, vagy nagyon nemjol mondta a nevét. Rasida vagy ilyesmit mondott....nem rémlik...csak keresztnévként hallottam ezt eddig...
Az angol nyelvvel egyébként jól elvoltam ma, a tanárokat értettem, beszélgettem a többiekkel, nagyon kedvesek a legtöbben, de a köszönést soknak még gyakorolnia kell....vagy itt az nem divat?

Luxusmacskák

Tanulás közben pihi képpen beszurok nektek pár képet cicukról. Az uj kismacsek nagyon jól beilleszkedett, okos cica és többet eszik mint a másik kettö együtt.....miután majdnem odaadtam valakinek akinek ez volt az e-mail cime: "breathenomore" ami magyarul annyi tesz "ne lélegezz többet" "nem lélegzel többet" vagy ennek valamelyik ragozása...mindegy, mert egyik sem túl bizalomgerjesztö. Szerintem ha valakinek ilyen e-mail cime van, annak elég durva lelkivilága lehet....egy ilyennek adjak oda egy törékeny kiscicát??? Hát nem....ugyhogy visszamondtam, Nem adtam oda neki. Jól elvan ö nálunk.Ramses, Bastet és Luxor. Tessék itt van mind a 3.:):)

Hát nem édesek? Luxusmacskák.:):):) Az után hogy valami szánalmas senkiházi kidobta és sorsukra hagyta öket, meg is érdemlik....meg amugy is. Hisz többet adnak ök nekünk mint mi nekik.

És itt van Nofer is, a madárpókunk. Már a nagy terráriumban van, kinötte a kicsit és nagyon jól érzi magát. Hát hogyne, amikor ahogy Pisti mondta: "Saját légkondicionálója van":):):) Ez alatt a párásitót értette. Kész esöerdöt csináltam neki. Az ott ami képnek tünik, az Nofi levedlett böre bekeretezve.:):):) Azt is kinötte. :):)

Elsö nap az iskolában....:)

....és a második is....:)
A fösuli épületében tartották.
Nagyon érdekes volt. Nem volt még oktatás, csak bemutatkozott a tanár, mesélt régész mivoltjáról, és elmondta a tanitás részleteit. Amin meglepödtem, hogy azt mondta, nem lesznek vizsgák, mert nem hisz bennük. Ugy gondolja hogy egy diák általában nem azt az eredményt nyujtja a vizsgán, amit valójában a tanitás ideje alatt hozott, hisz izgul, ideges. A kurzus befejeztével mindenki kiválasztja a neki kedves témát, és abból tart elöadást a többieknek. Mindössze ennyi a követelmény, és az, hogy minden terepgyakorlat után leirást kell készitenünk arról amit aznap tanultunk.

Nem értettem mindent és eléggé távol is voltam a tanártól, de a lényeget értettem. A diákok nagyon vegyesek korban. Kb 20 fö, a legidösebb 45 körül van, a legfiatalabb 13-nak néz ki de gondolom ha fösulira jár nem lehet annyi......:):)Kivéve persze ha valami zseni...

Csupán 1 órát voltam ott, másnap délre kellett menni de nem az iskolába, hanem a Mesa Grande Ruins nevü ösi, hohokam indián falu romjaihoz. A hohokam indiánok voltak Arizona legkorábbi indiánjai, ök épitették meg Arizona legnagyobb vizvezetékrendszerét, aminek egy részét a modern ember a mai napig használja. Hát, az ö falujukban fogok én régészetet tanulni.

Nagyon nagyon....érdekes. Végigvigyorogtam az egészet. Illetve a vége felé annyira már nem volt széles a vigyor, mert nem volt rajtam kalap, és hiába csupán 25-27 fok körül volt, azért 2 órán át a tüzö napon álldogálni nem kutyafüle. Dr Jerry Howard a régész tanárom neve. Már több mint 30 éve régész, és születésem óta kutatja ezt a romot (1982) igy aztán volt böven mondanivalója.

Egy nagyon érdekes dolgot szeretnék kiemelni az egészböl - gondolván hogy nem vagytok kiváncsiak az egész történetre....ami engem nagyon megragadott az volt, hogy egy Barbara (nemtudommi a másik neve) nevü régész hölgy, aki több évtizede kutatja a mezoamerikai kulturák ösi városait, meghivást kapott ide, erre a régészeti feltárásra, és a hölgy közölte, hogy a Mesa Grande pueblo-jának alaprajza tökéletesen megegyezik a mezoamerikai maja stb....civilizációk városainak alaprajzával. Ime itt egy rajz az ilyen városokrol, de bizonyára mindenki látott már ilyet tv-ben, könyvben, esetleg élöben is a szerencsésebbek....na titeket irigyellek. :):):)
Ez egy elég béna rajz, de erröl mindenki fel fogja ismerni miröl beszélek. Nem találtam értelmesebbet hirtelen a neten....

Iszonyú izgalmas, ahogyan lenézel a földre és látod a talpad alatt az ösi falak tetejének vonalait, látod hol futottak a falak. Itt egy foto, a többi lejjebb a link alatt.

Már most sok érdekes dolgot megtudtam a régészetröl, pedig csak elsö napom volt a terepen. És az, hogy a doktor lehajolt, és egyszerüen felvett a földröl egy ösi, festett hohokam cserépdarabot és a kezünkbe adta hogy nézzük meg.....azt hittem elájulok. Számomra ezek a dolgok hatalmas jelentöséggel birnak.

ITT MEGNÉZHETED a fotokat a romokról! 

Szomorunak tartom viszont, hogy a lelöhely mellett közvetlenül (és körben) egy hatalmas kórház áll, ami alatt egy hohokam indián temetö és labdapálya is van amiröl tudnak. Dr Howard mesélte, hogy amikor a kórház épült, ö ott volt, és látta ahogyan a markolók kimarkolják a hohokam indiánok csontjait és edényeit a földböl. Végig kellett nézze ahogyan egy ilyen jelentös lelöhelyet elpusztitanak, és semmit sem tehetett, mert a város eladta azt a földet a kórházat épittetö cégnek.
 Ez elég szomorú.

Megkaptuk az órarendünket is. Meg fogjuk tanulni a régészeti szakszavakat, az ásatási módszereket, térképkészitést, adatrögzitést, mintavételi módszereket, a hohokam indiánok történetét, a vizvezeték épités módszerét ahogyan ök csinálták, a leletek felismerését és elemzését, (igen, felismerését is, mert lehet, hogy te azt hiszed az csak egy ködarab, pedig talán egy hohokam eszköz volt, amire csak alapos szemügyrevétel után jössz rá...). És meg fogjuk tanulni a különbözö készülékek használatát is.

Azt is megtudtam, hogy itt Phoenixben rengeteg munkalehetöség van régészként elhelyezkedni és egyre több, söt már az iskola ideje alatt is dolgozhatok, amennyiben jó vagyok. Beajánlanak valahova, vagy a saját tanárom is foglalkoztathat,  az én esetemben például a tanárur a Mesa Természettudományi Muzeum fönökségének tagja és több diákot is foglalkoztat rendes fizetésért. A tanárúr természetesen kapcsolatban áll különbözö cégekkel, akik folyamatosan érdeklönek a diákok iránt, és akit a tanárur beajánl, azt fel is veszik. Ha ez nem jönne össze, még mindig lehetek önkéntes gyakornok több helyen is amig iskolába járok, amiböl aztán akár igazi munkahely is lehet. Találkoztunk több olyan régésszel is, aki igy kezdte.

Ez szerintem szuper!

A nyelv miatt még mindig aggódom, de remélhetöleg nem lesz vele akkora problémám hogy ne tudjam végigcsinálni az iskolát. 

Itt tartunk...

Reggel jöttem haza melóból, szokás szerint találkoztam nemnormális soförrel. Utépités volt, 35-tel lehetett menni, mentem 50-nel mert nem figyeltem oda, aztán mikor észrevettem, fokozatosan (!) lelassitottam 40-re, az idegbeteg meg dudál mögöttem és látom hogy hintázik jobbra-balra hogy ugyan merre kerüljön meg. Egy pasi ült a kocsiban.

Én erre kedvesen mégjobban lelassitottam, 30-ra "az anyádnak dudálj te barom mikor 35-ös tábla van" cimszóval. Fogta magát és kikerült át a záróvonalon, mert ugye 40-nel menni 35-ös táblánál épitési területen valóban lassú....:):):) Ráadásul azért is lassitottam le 40-re mikor észrevettem hogy gyorsan megyek, mert tudom hogy reggelenként és este rendörkocsi áll a közelben.

Na mikor ez megelöz, látom, hogy a rendszámtábla "MAYER". Erre jót mosolyogtam magamban, hogy "asszed hogy te vagy a "májer"? Na majd mindjárt megmondja neked a biztosúr hogy ki a májer....." És reméltem hogy nem pont a mai napot hagyták ki a rendörök. A következö emelkedö után látom már, hogy ahogy ez elhuzott, a rendör ment is utána. Le is huzta. :):):):) Feldobta a reggelemet. :):) Jót mulattam.


Kiscica ügy:
Csomoan jelentkeztek a hirdetésemre hogy szeretnék cicut elvinni, van aki még fizetne is érte. Irt egy állatmentö igazgatója is, hogy ha nem sikerül elpasszolni cicut, ök nagyon szivesen átveszik a menhelyen, aztán küldtem neki fotot rola és visszairt, hogy fuu....neki pont ilyen cica kellene, egy "diluted calico". Hát nem tudtam mi az a diluted calico, megnéztem neten, elég érdekes cicuska. De sajnos nem tudja megtartani mert az állatmenhelynek foszterkedik, igy mindig tele van a háza cicákkal. Hát 2 napja adtam fel a hirdetést és már tele van a postafiokom jelentkezökkel, én viszont már nem vagyok annyira biztos abban hogy oda akarom adni bárkinek is.
Összeengedtem Bastettel és Ramsessel, Bastet játszik vele és anyáskodik fölötte, oda-odacsap neki, vagy morog rá ha idegesiti, Ramses fuj rá néha, de ö eléggé fél, általában menekül elöle....attól a kis maroknyi macskától.....:):) erre nem számitottam, azt hittem megeszik rágás nélkül......
Meglátjuk hogy lesz, remélem összebarátkoznak és akkor megtartjuk. Pár honap mulva már ha minden jól megy ugyis házunk lesz.....ott elférnek. Még kutyut is hozunk majd menhelyröl.

Itt van Luxor cica lihegés közben....nagy meló ám két nagy macskát kergetni egész délután...

Munka:
Volt egy vicces beszólása a betegemnek a minap. Épp tisztába tettük, feneke az "égnek állt", ott álltunk körülötte hatan, mert épp müszakváltás volt, én álltam a fejénél, mire mondja nekem az öreg:

"Mindenki az én seggemet nézi....be fogom vezetni azt a törvényt, hogy én is nézhetem mindenki seggét.....ez igy fer. Niki, neked jó segged van!"

Mondanom sem kell, mindenki nevetett rajta. Hihetetlen, hogy nyaktól lefele béna 6 éve, és ilyen jókedélyü. Ez azért eléggé tiszteletre méltó...más (én is :):):) ) meg nyavajog mert "zsibbad a kisujja".....

UFO:
Azóta mégjobban figyelem az eget, a felhöket, és kissé megváltozott a véleményem arról, amit multkor láttam (lejjebb foto) mostmár el tudom képzelni, hogy esetleg semmi különleges nem volt benne, hanem egyszerüen egy darab felhöt megvilágitott a Nap, és pont olyan alakja volt abban a pillanatban amikor lekaptam... nagyon érdekes tud ám lenni egy felhödarab amikor egy bizonyos szögböl rásüt a Nap, föleg napfelkeltekor a keleti égbolton a horizont felett. (bár én délután láttam)

Suli:
Holnap kezdödik. Eddig nem izgultam, most ahogy irom kezdek egy picit, de nem nagyon....:):) Most kiderül mennyire vagyok talpraesett vagy mulya.... valahogy ugy érzem, hogy ha ezt elbukom, totál elmegy az életkedvem az összes önbizalmammal együtt.
Pedig ha belegondolok föiskoláról van szó egy olyan nyelven, ami 2 évvel ezelött idegen volt a számomra és nem jártam nyelviskolába hogy rendesen megtanulhattam volna. (kivéve azt a félig elvégzett heti 1 alkalmas tanfolyam-szerü valami otthon ami nem sokat ért) Mégis ugy látom a dolgot, hogy ez alap hogy megcsináljam. Ha ez sem megy, akkor eléggé butácska vagyok....finoman kifejezve. Csak a matekon lennék már túl.....


Család:
Facebookra tettem fel képeket, eddig nem nagyon foglalkoztam vele. Feltettem a tesoimat. Anya és Csilla barátnöm pont mához 1 honapra jön, 3 hétig lesznek itt, nagyon várom öket! Már megvannak a jegyek.
Anya viszont nem csak most jön ki, de jövö ilyenkor már megigényeljük az állampolgárságot nekem, és aztán amint lehetséges már hozzuk is ki öt családegyesitéssel, itt fog élni velünk. Az öcsém is, de neki kicsit bonyolultabb lesz elintézni sajnos....legalább elmulik az az érzésem hogy nincs kihez szoljak.

Igen, pár honapja kezdödött el bennem, hogy egyre rosszabb érzés az, hogy nem tudok magyarul beszélni senkihez. Ezekkel itt a nyelv és a különbözö gondolkodásmód miatt nem nagyon tudok (és nem is akarok) barátkozni. Ugy értem komolyan barátkozni. Aranyosak, kedvesek, közvetlenek, de ez nem elég sajnos.
Egy amerikainak ugysem tudom soha olyan árnyaltan kifejezni magam ahogyan azt magyarul tenném, és ugysem fogja soha megérteni ha a 12-es buszon való hajnal 5-ös fagyoskodásról beszélek, --egy órás minusz 10 fokban való ácsorgás után mert a jeges uton késöbb jött a busz--...amikor mentem a gyárba dolgozni és besüvitett a hideg téli szél a busz "harmonikáján" át mert a magyar államnak (Egernek) nincs pénze lyukmentes buszt venni.......
De ez persze csak egy hülye példa volt. Felhozhatnék bármi mást is. A régi meséket Mekk Elekkel és Biga Csigával, vagy a Hull a szilva cimü iskolában tanult népdalt, a "magyar illatú ünnepeket"-- ez itt egy teljesen más kultura, más szinvonallal és más törvényekkel, más elvárásokkal egymással-és önmagukkal szemben. Ezért mondom hogy soha nem fog egy más nemzetiségü ugy megérteni engem ahogyan egy magyar (föleg egy más földrészröl való, mert egy osztrák vagy egy lengyel még csak-csak....).
Ez persze nem jelenti hogy hiányzik Magyarország és a hajnali fagyoskodás a buszmegállóban :):):)...cseppet sem. Csak a magyar társalgás hiányzik, az, hogy valaki tudja azt, hogy miröl beszélek. Bár mostanában megismertünk néhány magyart akikkel barátkozunk és akiknek nagyon örülünk. Ez azért sokat segit. Mégis milyen jó lesz ha a család is itt lesz! Álom élet.....minden tökéletes. Jó házasság, jó életszinvonal és még a családom(egy része) is itt lesz velünk. Mi kellhet még? Persze egy jó szakma és 1 baby...de az is meglesz.

Na még mindig felvagyok pedig aludnom kéne már.....szundi.

LuXor - Hirek a kiscicárol

Ma reggel elvittem öt az állatorvoshoz. Jol tippeltem meg a korát, 10 hetes és kislány. Nincs chipje ugyhogy nem menhelyröl való...igy sajnos elég nehéz lesz megtalálni a gazdit. Az viszont jó hir, hogy teljesen egészséges. Oltásokat is kapott most. Minden ok vele, az egyetlen baj, hogy Ramses és Bastet cicáink nem ugy néz ki hogy el akarják öt fogadni. Ramses ellenne vele, de a kis mogyoró állandóan kergeti öt, és Ramsest ez idegesiti. Igen, a kicsi kergeti a nagyot....elég vicces. A sziámink meg fuj rá, fél töle és morog rá....Ramses olyan ideges lett töle hogy még rám is fujt. Na akkor hirtelen feldühödtem és betettem a kicsit külön szobába, hogy Ramses és Bastet le tudjon nyugodni.

Nem tudom mi lesz, de az biztos, hogy nem hagyom hogy idegbetegek legyenek az uj jövevény miatt. És pláne nem hagyom hogy rám is fujjanak.

Ime Ramses és a kis Luxor ismerkedés közben

 És hogy mit szólt ehhez Bastet?

Adtam fel hirdetést, egyenlöre az igazi gazdit keresve. Remélem meglesz. Ha nem, akkor attól függöen hogy alakulnak itt hármasban cicuk, majd meglátjuk...menhelyre semmi esetre sem visszük öt. Remélem megbarátkoznak vele és nem lesz baj. Egyébként az állatorvosnál elkészitették a kis adatlapját, adni kellett neki egy nevet, hát természetesen neki is egyiptomit adtam. De nem ókorit hanem modernet. Theba város mai nevét, - LUXOR - viseli magán cicuka ma reggeltöl hivatalosan.

Ha viszont valaki ugy gondolja hogy megörül ezért a cicusért, akkor jelentkezzen. :) Akkor adjuk oda, ha tudjuk hogy jó helye lesz. Nem bántják, nem teszik ki, elhordják állatorvoshoz, törödnek vele, vigyáznak rá, szeretik. Mert ugy gondolom egyik állat sem érdemel ennél kevesebbet.

Kiscica

Anették találtak egy nagyon édes kiscicát Tollesonban, és befogadták, amivel megmentették az életét. Nem terveztek viszont cicát, lévén hogy a kis Brandon elég pici még ahhoz hogy kezelni tudjon egy ilyen kis puha állatkát, ezért felajánlottuk hogy elhozzuk. Gondoltam megkérdem a szomszédunkat, aki cicát akart, hogy kell-e még neki, de már örökbefogadott kettöt menhelyröl, igy most ugy néz ki lett egy harmadik cicukánk is. Nagyon édes macsek, játékos, hizelgö, kedves. Kb 3-4 hónapos lehet. Kislány.

Ha valaki itt Phoenixben cicát szeretne, ajánlom figyelmébe ezt a kis cukorfalatot. Szivesen odaadjuk ha tudjuk hogy jó helye lesz. Ha senki nem jelentkezik pedig ugyanolyan szivesen megtartjuk. Nézzétek milyen édes:

Lehetett gazdája, mert a nyakörv már a nyakában volt megtalálásakor.
Phoenixiek! Nagyon megköszönném ha körbekérdeznétek ismeröseiteket is, hogy kell-e nekik. Megpróbálom neten megkeresni a gazdáját, ha senki nem jelentkezik megtartjuk.

Megjegyezném, hogy Ramsest kb ötször körbekergette a szobán. Pedig Ramsi vagy 5-ször akkora mint ö....szóval talpraesett kis cicus.

Iskolakezdés, whatever people):):)

Ujra megismertünk egy itteni magyar családot, Anett, Vince és a kis Brandon személyében. Teljesen véletlen hogy épp Phoenixben ragadtak le 2 honappal ezelött, és örülök ennek a véletlennek. Ebböl szép barátság lesz!

Ez ugyan nem mondható el a cicáink és Brandon babóca között. A két cicu, Ramses és Bastet elöször érdeklödve figyelték, szaglászták Brandont, aki 3 éves lévén nem nagyon van még tisztában azzal, hogy hogyan kell bánni egy cicuval. Miután körbekergette öket a lakáson néhányszor, a két miau nem gyözött elbujni elöle.

Jövöhét csütörtök lesz az elsö iskolanapom a Mesa Community College-ban. Nagyon izgulok. Már megvettem a régészet tankönyvet, olvasom, de annyi ismeretlen szó van benne, hogy nagyon lassan haladok vele, ezért ugy döntöttem, hogy a matematika vizsgát elcsusztatom tavaszra-nyárra, és csak ösztöl veszem fel a többi tárgyat, amiket ugye csak a vizsga után vehetek fel. Kezdésnek tökéletesen elég lesz ez az egy tárgy, tekintve hogy nem mondhatnám hogy jól beszélek angolul. Májusban lesz belöle vizsga, ha azzal végzek, kezdek el ismét készülni matekból.

Rájöttem egyébként hogy a matektanulásra ugyanolyan nehezen veszem rá magam, mint annak idején iskolában.....és nem kevésbé utálom mint akkor....de most legalább próbálom megkedvelni vagy legalább beletörödni, tudván hogy olyan szakmát választottam, amihez szükségem lesz rá egész életemben...

Összegzésképp: Vagy megtanulom a matekot, vagy lemondok a régészetröl, ami pedig soha nem fordulhat elö. Bár a régészet mellett érdekel a criminal antropology is, ami nem tudom mi magyarul, talán olyasmi hogy bünügyi antropologia?? Nem tudom.... én lennék "Bones" :):):) Mi is a cime magyarul? "Dr Csont?"
Arra a sorozatra gondolok amiben a csajszi csontokat elemezget meg "emberlevet" :):) ami megmaradt gyilkosságokból. Na ö criminal antropologist.

Ez mellett nagyon érdekel a nyelvészet, ezen belül az ókori nyelvek, föleg a sumér, egyiptomi, és mezo/délamerikai nyelvek, mint a maja. Csak ehhez elöbb angolul kéne tudni...:):):):):)

Az egyiptologiát csak megemlitem, pedig az volt az eredeti tervem, de itt nem sok "Horusz"-t látni, ugyhogy arról ha le nem is mondtam, de háttérbe szoritottam, elsö a megélhetési szempont ugyebár...hogy mi az amiböl itt Phoenixben meg fogunk élni.

Az a jó, hogy sok dolog érdekel, ezért biztos vagyok benne hogy bárhogy is lesz, valamit kihozok magamból az évek során....nyelvészet, antropologia vagy régészet...valami majd lesz. Ugyis tanulni fogom mind a hármat, és utközben majd rájövök melyik az amit egész életemben csinálni szeretnék.
Nem is értem hogy lehet, hogy olyan sok embernek fogalma sincs arról hogy mi szeretne lenni,  mert nincs olyan dolog amitöl felcsillanna a szeme, hogy "igen, ezt akarom". Akinek minden mindegy. Mindegy mit dolgozik, mindegy mit csinál ha nem dolgozik. Leül feláll tvt néz és ennyi elég neki, nem vágyik semmi többre.

Volt a multamban olyan ember akit a csajokon és autók nézegetésén kivül totál semmi nem érdekelt....de szó szerint semmi. És azóta sem....nem is tudom hogyan lehet jellemezni egy ilyen embert. Üres. Csak ez jut eszembe. Elfecséreli az életét.

Van akinek ugy suhan el az élete hogy semmit nem csinált és ez jó neki, van aki végigálmodja az egészet, az álmai álmok maradnak, és van aki megálmodja mit szeretne és meg is valósitja az álmait, aztán azon kapja magát, hogy az élete végén még mindig van egy csomo minden amire vágyik, csak már ideje nincs rá....:):) de szerintem ez tök jó. Ha mindig van ami hajtja az embert elöre. Ha az egyik álmom megvalósult, találok egy másikat. Igy szeretném és igy is élem az életemet.
Az álmaim/álmaink megvalósitásával.

Most találtam ezt az idézetet, nagyon tetszik: "Ha megéled az álmaidat, sosem kell felébredned!"


Nem gondolom, hogy gyerekes dolog álmodni, söt szükség van az álmokra, de csak ugy, hogy teszünk is azért hogy megvalósuljanak. Üres ember aki nem álmodik, de az sem jobb ha álmodik és nem tesz azért hogy valósággá váljon amire vágyik.
Nem is tudom melyik lehet rosszabb...nem álmodni, vagy megvalósitás nélkül álmodni........hüüü... kitört belölem a filozo - fia és lánya...:):)

Szerintem igy lehet igazán boldog az ember: Sok szenvedéllyel, akarattal és egy kivánságlistával a kezében, aminek a megvalósitását nem a Télapótól, hanem önmagától várja el.

Glendale Glitter & Glow Block Party fotók

Feltettem a képeket, itt megnézhetitek!

Glendale Glitter & Glow Block Party magyarokkal

Ez egy szép este volt. Tegnap este megismertünk egy kedves magyar családot, Diát, Zsoltit és a gyönyörü kislányukat, Emmát, aki tegnap még nagyon édes Hamupipöke volt, de ma estére Tündér Lalává változott át. Mindegy, Pipönek is szépséges volt, Lalának is az.... Nagyon finom vacsorára vártak minket. Itt is köszönjük ha esetleg olvassátok...

Ök szóltak, hogy ma este hölégballonos fesztivál lesz Glendaleben. Vicces, hogy az A.M.oldalra már elég sok programot feltettem, többek között ezt is, mégis megfeledkeztem róla.

A Glendale Community College parkolójából ingyenes autóbuszok indultak Glendale történelmi belvárosába, ahol a másfélmilliónyi ragyogó fény mellett hatalmas hölégballonokat állitottak fel. Volt köztük boszorkány, óriási méhecske, de még egy iszonyatosan hatalmas jegesmedve formáju is. Volt több ugráló a gyerekeknek, vattacukros, rengeteg kajálda, körhinták, és egyéb "búcsú" stilusú dolog. Annyi ember volt, hogy elöfordult hogy beszorultunk a tömegbe, lépni sem tudtunk. Bár a tömeggel találkoztunk korábban is, csak kulturált sorba rendezödve, amikor az iskolánál a buszra vártunk.

Ha nem lehetne kivenni belöle, elárulom, hogy az alábbi képen egy jegesmedve segget láttok. Nem kis darab! Sajnos elöröl nem fotoztam le, egyrészt mert akkora volt hogy lusta voltam odáig elmenni, másrészt mert az út a fejéhez kb fél órámba tellett volna akkora tömeg volt.....viszont lesz róla még pár kép a galériában. És hogy félreértés ne essék, ez a maci is egy hölégballon volt. (a néni nem hozzánk tartozott, csak szerepelni vágyott)

Mellesleg mióta itt élünk, ma elöször ültem buszon. Volt is kicsit "Egerben vagyok érzésem"....
Nagyon feltünt, hogy az emberek nem tolakodtak, nem vágtak be a másik elé, nem lökdösödtek ahogy az otthon szokás..., hanem szépen kulturáltan kivárták a sorukat, pedig jó hosszú volt a sor....a buszon pedig leszálláskor megint ugyanugy nyugodtan, elözékenyen szálltak le, megkezdték elöl és sorban álltak fel és szálltak le, nem összevissza mindenki mint az állatkertben a majmok a fán.......

Visszatérve a fesztiválra: Sokféle zenekar lépett fel, mindnek külön-külön szinpada volt, egymástól távol, hogy ne zavarják egymás köreit. Volt aki Elvist énekelt, mások hangszer nélkül hoztak össze olyan éneklést hogy észre sem vettem hogy nincs semmiféle hangszerük....

Ha nem tévedek ez a WII nevü játék, amitöl az itteni gyerekek az utóbbi 1-2 évben meg vannak örülve. És megértem öket, mert tényleg jó játék és jó sport is! Aki nem ismerné annak irom, hogy a kisfiu mögött lévö vásznon mozgó alakokat kell utánoznia a kisfiunak. A játék érzékeli a mozgásodat és pontozza azt aszerint, hogy mennyire voltál ügyes. Még kritizál is.....akárhogy is volt, a pici fiu nagyon édesen elöadta magát és cseppet sem volt megrémülve az öt bámuló tömegtöl.

Az egész belváros fényekben úszott, akárhová néztem mindenhol kivilágitott fák, házak, hölégballonok, néhol világitó nyuszifülek, gyerekjátékok.

Ebböl persze én sem maradhattam ki, kellett valami, amitöl idiótának nézhetnek az emberek.

Igy került a fejemre ez a csini kalap ezzel az idétlen vigyorral együtt.... Nem, nem vagyok örült, sem fogyatékos, szerintem ez belefér. Hisz nem tangában tekergöztem a hölégballonok kötelein, csak egy kicsit átadtam magam a csilli-villi hangulatnak. Ha valakinek nem tetszik az nem tud bulizni és csak sajnálni tudom.....
Egyébként többen leszólitottak és megkérdezték hol vettem, vagy csak egyszerüen odalökték nekem hogy "cool!!" "what a hat!!", "wow!!" vagy hogy "I like your hat!" A szülök viszont valószinüleg gyülöltek, amiért a gyerekek látván a fejemen, behisztiztek hogy nekik is olyan kell.....magamon kivül egyébként csupán két 3 év körüli kisgyerek fején láttam ilyet, szóval elég komoly voltam.....

 

Most érik a narancs, citrom és grape fruit, rengeteg ilyen fa van. A képen narancsfát láttok és a drága férjemet a tövében.  Mind rogyásig van naranccsal. Pisti nem...:)

Itt ismét összetalálkoztunk (szándékosan) Diáékkal, majd megismertük Mártit, Zolit és az aranyos kisfiukat, akinek remélem jól irom a nevét, Otis. Jézus.....remélem nem irtam rosszul. Vagány név, vagány kissrácnak. Ennivaló gyerek! Olyan félelem nélkül vágódott bele a 200.000 emberes tömegbe hogy ihajj! :):)

Este 9-töl kezdett kellemetlenül lehülni az idö, azt hiszem 10 körül volt amikor elköszöntünk és indultunk vissza sorbaállni a buszhoz. Amikor megláttam mekkora sor van, hirtelen megállt a szivem egy pillanatra. Kb 30-40 percig álltunk a sorban, mire odáig jutottunk, hogy egyáltalán megláttuk a buszokat a távolban.....nem részletezem az érzést. Megállhattunk volna a kocsival közel is, de mivel elöször jártunk ott, nem tudtuk hol lehet megállni, ezért választottuk ezt a megoldást. Az volt a szerencse, hogy az egyik elöadó csoport épp ott énekelt, elég jól elszórakoztatták a buszra váró népet.

Szép este volt. A fotókat felteszem a galériába és belinkelem ide, amint megleszek vele. Elöre kérek elnézést a képek miatt, nem lettek valami tökéletesek, elöször van komolyabb gépem és még nem nagyon fotoztam vele ilyen fényhatások között, igy aztán nem igazán jók a beállitások. Nem baj, majd belejövök. Ez most ilyen kisérletezös alkalom volt. Talán a scottsdale-i fesztiválon már jobb leszek!

Nem utolsó sorban, csak vizuálisan tünik ugy....nagyon örülök hogy megismertük Mártit, Zolit, Otist, Diát, Zsoltit, Emma tündérkét, Gézát és kedvesét (akinek szégyen de nem emlékszem a nevére....:( ) és én Anettot, aki most költözött Phoenixbe a férjével és kisfiával, és akikkel nagyon várom hogy találkozzunk!

Phoenix: nyár a télben

Phoenix ilyenkor télen olyan, mint egy kis oázis a sivatagban, pedig Phoenix maga a sivatag. Nem messze tölünk havazik, jégen csuszkálnak, fagyoskodnak, számunkra a tél viszont csupán egy csodaszép, távoli látvány, amit a hófehérbe burkolózott, havas hegyek látványa nyújt nekünk innen a zöldellö, kellemes, napsütéses Nap Völgyéböl, a Valley of the Sun-ból nézve. És ezt élvezem. Ennyi böven elég is a télböl....ha mégsem, akkor kocsiba ülünk, és elmegyünk hogolyozni egyet a hegyekbe...